Az Európai Bizottság partnerségi megállapodott Magyarországgal az uniós strukturális és beruházási alapok - az Európai Regionális Fejlesztési Alap (EFRA), az Európai Szociális Alap (ESZA), a Kohéziós Alap, az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA), az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) - növekedést és munkahelyteremtést célzó, 2014 és 2020 közötti felhasználásáról - közölte az EB. A megállapodás elfogadása azért fontos, mert az operatív programokat csak a partnerségi megállapodás elfogadását követően lehet jóváhagyni.

A partnerségi megállapodás, amely meghatározza az európai strukturális és beruházási alapok országos szintű optimális felhasználására vonatkozó stratégiát. A ma elfogadott megállapodás Magyarországnak a 2014 és 2020 közötti időszakra mintegy 21,9 milliárd eurót irányoztak elő az ERFA-ból, az ESZA-ból és a Kohéziós Alapból a kohéziós politikára, amelyből 49,8 millió eurót az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésre, 361,8 millió eurót a területi együttműködésre különítettek el. Magyarország emellett a vidékfejlesztés terén 3,45 milliárd euró, a halászati és tengerügyi ágazatban pedig 39 millió euró támogatásban részesül.

Az uniós beruházások hozzájárulnak majd a munkanélküliség kezeléséhez és a versenyképesség, illetve a gazdasági növekedés előmozdításához azáltal, hogy mind a városokban, mind a vidéki területeken ösztönzik az innovációt, a képzést és az oktatást. Ezen túlmenően lendületet adnak a vállalkozásoknak, szembeszállnak a társadalmi kirekesztéssel és elősegítik a környezetbarát és erőforrás-hatékony gazdaság kialakítását - olvasható a Bizottság közleményében.

Szeptember elején írják majd alá az Európai Bizottság és Magyarország közötti partnerségi megállapodást - mondta pénteken Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára az MTI-nek, miután az Európai Bizottság elfogadta a dokumentumot.

A programok struktúrája

A magyar megállapodás összefoglalójából kiderül, hogy a kohéziós politika megvalósítása hét operatív programon keresztül fog zajlani, ami a 2007-2013 közötti időszakban jellemző 15 operatív programhoz képest egyszerűbb programstruktúrát jelent:

  • két, az ERFA és az ESZA által közösen finanszírozott nemzeti operatív program (a gazdaságfejlesztési és innovációs, valamint a humánerőforrás-fejlesztési operatív program);
  • két, az ERFA és a Kohéziós Alap által közösen finanszírozott nemzeti operatív program (az integrált közlekedésfejlesztési, valamint a környezetvédelmi és energiahatékonysági operatív program);
  • az ESZA és a Kohéziós Alap által közösen finanszírozott operatív program (közigazgatási és közszolgáltatási operatív program);
  • két, az ERFA és az ESZA által közösen finanszírozott területi operatív program; az egyik valamennyi kevésbé fejlett, a másik a közép-magyarországi fejlettebb régiókra összpontosít;

Továbbá egy (az EMVA által finanszírozott) vidékfejlesztési program és egy (az ETHA által finanszírozott) halászati program megvalósítása is folyamatban van - derül ki a megállapodás összefoglalójából.

A programok költségvetési juttatása
Operatív programEurópai strukturális és beruházási alapKöltségvetési juttatás (EUR)
Humánerőforrás-fejlesztési operatív programERFA, ESZA2 612 789 000
Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programERFA, ESZA, IFK7 684 204 174
Közigazgatási és közszolgáltatási operatív programESZA, Kohéziós Alap794 773 905
Környezetvédelmi és energiahatékonysági operatív programERFA, Kohéziós Alap3 217 105 883
Integrált közlekedésfejlesztési operatív programERFA, Kohéziós Alap3 331 808 225
Területfejlesztési operatív programERFA, ESZA3 389 963 001
Versenyképes Közép-Magyarország operatív programERFA, ESZA463 703 439
Vidékfejlesztési programEMVA3 455 336 493
Halászati operatív programETHA39 096 293
Forrás: Európai Bizottság

 

Mik azok a partnerségi megállapodások?

Az Európai Bizottság emlékeztet, hogy 2013. december 22-én hatályba lépett az uniós beruházások következő fordulójára, a 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó új intézkedéscsomag, amely most első alkalommal állapít meg közös szabályokat az európai strukturális és beruházási alapok tekintetében. Az új szabályok szerint a tagállamoknak az öt európai strukturális és beruházási alapra kiterjedő, beruházási prioritásokat is tartalmazó stratégiai terveket kell kidolgozniuk és végrehajtaniuk.

Ezeket a partnerségi megállapodásokat - a különféle kormányzati szintekkel, az érdekcsoportok képviselőivel, a civil társadalommal, valamint a helyi és regionális képviselőkkel folytatott konzultációkat követően - az Európai Bizottság és a nemzeti hatóságok közötti tárgyalások eredményeképpen készítik el. A partnerségi megállapodások kiindulópontjául a bizottsági szolgálatok által 2012-ben, az egyes tagállamokra vonatkozóan kidolgozott állásfoglalások szolgáltak, amelyek vázolták, hogyan támogathatják az uniós beruházások a régiók és a tagállamok legfontosabb előnyeire és elsődleges növekedésteremtő ágazataira összpontosítva az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést.

A jogszabályok értelmében minden tagállamnak a rendelet hatálybalépésétől számított négy hónapon belül - azaz 2014. április 22-ig - kellett benyújtania partnerségi megállapodását a Bizottságnak. Az EB elsőként Dánia partnerségi megállapodását fogadta el 2014. május 5-én, és eddig összesen 16 állammal írt alá iylen megállapodást.