Az Erste szerint a 10 éves hozamok 200 bázispontos korrekciójára számít Magyarországon, Csehországban, Lengyelországban és Romániában pedig 80-140 bázispont közötti korrekcióra. Horvátország, Szlovénia és Szlovákia esetében az osztrák bank kisebb, 30-50 bázispont körüli emelkedést jósol – írja a bne Intellinews.
A kötvényhozamgörbe még inkább inverz lesz a bank szerint, ami azt jelenti, hogy a rövid távú kamatok magasabbak lesznek, mint a hosszú távúak, ami jellemzően a közelgő recesszió jele. A hozamok eltolódása a központi banki szigorítási ciklusok végét követi a régióban, mivel a figyelem a recessziótól való félelemre irányul, nem pedig az inflációra, amely eddig az ellátási láncok problémái, valamint az energia- és élelmiszerárak szárnyalása miatt került a középpontba.
Különutas régió, Magyarországgal a kamatcsúcson
Annak ellenére, hogy az infláció még mindig magas, mostanra mindhárom független központi bank leállította vagy legalábbis szüneteltette szigorítási ciklusát.
- A Cseh Nemzeti Bank (CNB) augusztus elején változatlanul 7 százalékon tartotta irányadó kamatlábát, és ezzel a feltörekvő európai országok közül elsőként állította le a szigorítási ciklust. Az Erste előrejelzése szerint a cseh kamatok jövő év májusában vagy júniusában akár már csökkenni is kezdhetnek.
- A Magyar Nemzeti Bank (MNB) szeptember 27-én szintén befejezte szigorítási ciklusát, a kamatokat 13 százalékra emelte, ami forinteladási hullámot váltott ki.
- A Lengyel Nemzeti Bank (NBP) szintén meglepte a piacot azzal, hogy legutóbbi, október 5-i ülésén 6,75%-on tartotta a kamatokat, bár Adam Glampinski kormányzó utólag hangsúlyozta, hogy ez inkább szünet, mint leállás.
Ehelyett a központi bankok jelezték, hogy más eszközöket fognak alkalmazni a likviditás csökkentésére, ami támogatni fogja a valutáikat és közvetve szigorítani fogja a monetáris politikát. Az Erste szerint a CNB megkezdi a felhalmozott hatalmas devizatartalékok eladását a korona támogatására és a piaci likviditás csökkentésére, ami mindkettőnek szigorítania kell a monetáris feltételeket. Az MNB ehelyett a tartalékráta növelését és hosszabb sterilizációs eszközöket fog alkalmazni.
Jön az EKB és a FED nyomása
A közép-európai szigorítási ciklus végére az Európai Központi Bank (EKB) és az amerikai Fed kamatemelésbe kezd, ami az ukrajnai orosz invázió miatti kockázatkerüléssel együtt további nyomást gyakorol a közép-európai kötvényekre.
Az EKB júliusban és augusztusban 1,25 százalékra emelte a kamatlábakat, és befejezte az eszközvásárlásokat. Az Erste szerint arra számít, hogy az EKB fő kamatlába jövőre eléri a 3 százalékot, ami 2022 végére 3,8 százalékra, 2023 végére pedig 4,3 százalékra nyomja fel a 10 éves államkötvények hozamát.
„A változó globális kamatkörnyezet különösen nehéz helyzetbe hozta a magyar jegybankot, mivel Orbán Viktor kormánya az áprilisi parlamenti választások előtt pazarló költségvetési politikát folytat, és Magyarországnak a jogállamiság megsértése és a burjánzó korrupció miatt befagyasztották az uniós helyreállítási és ellenállóképességi (RRF) és kohéziós alapokat” – idézi a bne az Erste jegyzetét.
– teszik hozzá.
Az Erste szerint a globális kamatlábak emelkedése máris hatással van a régió állami hitelfelvételi költségeire, miközben számos országnak magas költségvetési hiányt kell elkönyvelnie, mivel a polgárok és a vállalkozások először a koronavírus-járvány, most pedig az energiaárak ugrásszerű emelkedése miatt kell megbirkózniuk a költségekkel. Szerencsére a legtöbb országnak - Romániát leszámítva - nincs sürgős devizaszükséglete.
Az Erste szerint Románia közelmúltbeli drága eurókötvény-kibocsátása más országokat is arra késztetett, hogy háttérbe szorítsák devizahitel-felvételi terveiket, és a rövidebb lejáratú, helyi valutában kibocsátott hazai opciókat, például kincstárjegyeket keressenek. Előrejelzése szerint azonban Magyarország 2023 elején néhány devizakibocsátást fog végrehajtani, az év végéig tervezett 2 milliárd jüan (300 millió euró) összegű Panda-kötvény mellett.