A múlt év végére sosem látott magasságokba emelkedett a hazai kisbefektetők értékpapírokban lévő vagyona. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint a háztartások több mint 32 ezer milliárd forintnyi értékpapírt birtokoltak, ebből 27 818,7 milliárdnyi volt a magyarországi kibocsátású, a többi külföldi papír volt. A hazai állampapírok iránti kereslet az év utolsó hónapjában már megszűnt, piaci értéken stagnált a lakosság állampapírokban lévő megtakarítása, ami 13 951,9 milliárd forint volt, névértéken viszont visszaesést mértek főleg a rövid lejáratú állampapírok eladása miatt – írja a összefoglalójában a Bank360 oldalán Hermann Bernadett, vezető szakértő.

11 ezer olyan befektető van, aki 100 millió forintnál is több pénzt tart a magyar állam által kibocsátott lakossági értékpapírokban.

Az év elején az is kiderült, hogy az állampapírok nagy része a kifejezetten vagyonos befektetők kezében van. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter januári tájékoztatása szerint összesen 822 ezer lakossági állampapír-tulajdonos van, ezek több mint felének 5 millió forintnál kevesebb megtakarítása van ilyen értékpapírokban. A teljes lakossági állampapír-állomány alig tizede van ilyen kis megtakarítással rendelkezők kezében. Eközben van nagyjából 11 ezer olyan befektető, aki 100 millió forintnál is több pénzt tart a magyar állam által kibocsátott lakossági értékpapírokban, ennek „a felső tízezernek” a kezében van az állomány mintegy negyede.

A húsz legnagyobb befektetőnek 151 milliárd forintja van állampapírban, vagyis fejenként átlagosan több mint 7,5 milliárd forinttal hitelezik az államot.

Bár azt jósolják sokan, hogy a Prémium Magyar Állampapírok (PMÁP) kamatfordulói után több ezer milliárd forint távozhat a lakossági állampapírokból, Nagy Márton a Facebookon pénteken egyelőre arról számolt be, hogy az év eleje óta a lakosság mintegy 139 milliárd forinttal növelte az állampapír-állományát.

  • Összesen 924 milliárd forintnyi állampapír-vásárlás történt, miközben 785 milliárd forint állampapírt adott el a lakosság vagy járt le nála.
  • Az állam közel 315 milliárd forintnyi kamatot fizetett ki a kisbefektetőknek, akik ennek 44 százalékát újra állampapírokba fektették be.
  • Több mint 100 milliárd forintot viszont kiutaltak az ügyfelek a kincstárból más bankszámlákra a kamatforduló után.

Ezzel együtt egyelőre túl kevés idő telt el az első kamatforduló óta, hogy komolyabb mérleget lehessen vonni, és még számos PMÁP-kamatforduló van hátra.

Valószínűleg hasonlóak lehetnek az arányok a többi értékpapírnál is.

Vagyis a vagyonos réteg kezében lehet a befektetési alapok, a vállalati kötvények és a részvények többsége is, a külföldi értékpapírokról nem is beszélve. Hazai banki kötvényekben 620 milliárd forintot tartottak a háztartások az év végén, ennek több mint a felét devizakötvényekben, ami szintén a kifejezetten nagy megtakarítással rendelkező privátbanki ügyfelek jellemző befektetése.

Másféle vállalati kötvényekben 27 milliárd forintot tartott a lakosság, ebből a fajta – egyébként meglehetősen kockázatos – befektetésből a 10 évvel ezelőtti Quaestor-csőd óta a lakossági befektetők nem igazán kérnek.

A befektetési alapok viszont annál népszerűbbek:

  • a hazai alapok decemberben több mint 200 milliárd forintnyi friss lakossági megtakarítást vonzottak, a kisbefektetők kezében lévő állomány így 11 200 milliárd forint fölé emelkedett,
  • külföldi alapokban ezen felül 2350 milliárd forintot tartott a magyar lakosság, főleg a vélhetően nagyobb megtakarításokkal rendelkező szelete. 

Mindkét adat történelmi rekord, és historikus csúcson volt a külföldi kötvényekben lévő lakossági vagyon is, megközelítette a 950 milliárd forintot.

  • A csúcson lévő hazai részvénypiacba is többen beszálltak, főleg, hogy decemberben új cég, a Gránit Bank is debütált a Budapesti Értéktőzsdén.
  • A háztartások magyarországi részvényekben lévő megtakarításainak értéke az év végére átlépte a 2 ezer milliárd forintos lélektani határt. Ebből

1140 milliárd volt a banki részvény,

  • amelynek a nagy része OTP-papír lehet még mindig,
  • a Gránit részvényeiből 11,5 milliárd forint értékben jegyeztek kisbefektetők,
  • külföldi részvényekben is rekord összeget, 907 milliárd forintot tartottak a háztartások az év végén.

Az is kiderült az MNB adataiból, hogy egyre többen menekítik a kamatadó és a szociális hozzájárulási adó elől tartós befektetési számlára (TBSZ) vagy nyugdíj-előtakarékossági számlára (NYESZ) az értékpapírjaikat. A befektetési alapok hozamát 15 százalékos kamatadó és - az ingatlanalapok kivételével – 13 százalékos szociális hozzájárulási adó is terheli, de más befektetések árfolyamnyeresége után is beszedi a 15 százalékos adót az állam. 

A nagybefektetők biznisze maradt a TBSZ.

Az év végén már 386 555 TBSZ volt Magyarországon, 87 ezerrel több, mint egy évvel korábban. Ezeken a számlákon 6176,5 milliárd forint megtakarítás halmozódott fel, 42 százalékkal több, mint 2023 végén, mindkét adat hatalmas rekord. Bár a TBSZ-t már 25 ezer forinttal is meg lehet nyitni, a konstrukciót jellemzően a gazdagok használják, egy átlagos számlán ugyanis 16 millió forintnyi értékpapír van. A privátbanki ügyfeleknek pedig jellemzően nem egy, hanem 6 számlájuk van fejenként, hiszen a TBSZ-ből naptári évenként újat kell nyitni, vagyis a pénzügyileg tudatos ügyfeleknek általában van egy aktuális gyűjtőévben nyitott számlájuk, emellett öt másik, amelyeket az elmúlt években nyitottak. 

A NYESZ-nek is lendületet adott a kamatokra kivetett magas adóteher. 

A negyedik nyugdíjpillér lassan sorvadozott, a szocho bevezetése előtt már csupán 89,2 ezer ilyen számlát vezettek a befektetési szolgáltatók. Azóta viszont több mint 7 ezerrel nőtt a NYESZ-ek száma, a rajtuk lévő vagyon pedig 575 milliárd forintos rekordon áll, vagyis csaknem 6 millió forint az átlagos egyenleg.

Ehhez képest a szintén az időskori pénzügyi biztonságot szolgáló önkéntes nyugdíjpénztárakban az átlagos megtakarítás összege csupán kétmillió forint körül van. 

Igaz, ezt az átlagot lehúzza az a több százezer tag, akinek csekély összeg van a számláján, és sokan közülük ezt nem is gyarapítják. A pénztárakban lévő megtakarításokat ráadásul az idén apaszthatja az a lehetőség, hogy a tagok egy évig adómentesen elkölthetik akár a teljes 2024. szeptember végi egyenlegüket lakásvásárlásra, jelzálogkölcsön törlesztésére vagy előtörlesztésére, felhasználhatják önerőként lakáshitel mellé. Továbbá lehet a pénzből építkezni, felújítani és telket is vásárolni.

Rekord: irgalmatlanul eladósodtak a magyarok

Iszonyúan nagy összegben adósodott el a lakosság, csúcsot döntött a lakáshitel és a személyi kölcsön is egy friss elemzés szerint. A családok óriási hitelfelvétele jellemezte az elmúlt évet, ebben az infláció is vaskos szerepet játszott. Erről itt írtunk részletesebben >>>