A Gazprom és az MVM megállapodást írt alá a Déli Áramlat vezetékrendszer kiépítésére - noha négy-öt évvel ezelőtt élesen kritizálta a jelenleg kormányzó Fidesz az akkori szocialista adminisztrációt a Déli Áramlat programjának támogatása miatt arra hivatkozva, hogy nem az oroszok irányítása mellett létrejövő rendszert, hanem az EU égisze alatt kialakuló Nabucco programot kellene támogatni.

Vajon miért érdemes igen költséges beruházásokkal hosszú távra elköteleződni egy meg nem újuló, fosszilis energiaforrás mellett, amikor a megújuló energiaforrások hasznosításának egyre korszerűbb és hatékonyabb módszerei állnak rendelkezésre? - teszi föl a kérdést Mellár. Elég nyilvánvaló, hogy a fosszilis energiahordozók árát a következő évtizedekben egyre inkább a készletek csökkenése és nem a technikai haladás fogja meghatározni, így ezek az energiaárak mindenképpen növekedni fognak. A megújuló energiáknál ugyanakkor megalapozottan lehet számítani arra, hogy az árak - a technikai haladás következtében - nem, vagy a hagyományos energiahordozókénál jóval szerényebb mértékben fognak csak emelkedni.

Ha azt a több ezermilliárd forintot, amelyet a gázvezetékek kiépítésére szánnak, inkább kistérségi megújuló erőművek kiépítésére fordítanák, akkor ezzel több célt is elérhetnének - fogalmaz a közgazdász a lapban. Növelhető lenne az energia-önellátás részaránya, munkahelyek teremtődnének vidéken, ahol erre a legnagyobb szükség lenne, és javulna az ellátás biztonsága is a decentralizált, hálózatba rendezett ellátási egységek révén. További komoly fejlesztési lehetőséget jelenthetne a lakóházak egyedi, megújuló forrásokra alapozott energiaellátásának kialakítása, ami többlet energiaforrást és ezáltal makroszinten érdemleges megtakarítást jelenthetne. Ennek révén pedig lényegesen csökkenthető lenne a háztartások rezsiköltsége. S ha a középrétegek kiszabadulhatnának a magas rezsiköltség rabságából, akkor sokkal nagyobb valószínűséggel növelnék a fogyasztásukat, ami pedig a dinamikus növekedés egyik elengedhetetlen feltétele.