Magyarországon fennáll az EU-s értékek megsértésének egyértelmű kockázata, és az Európai Tanácsnak be kell avatkoznia, hogy megelőzze az alapértékek tényleges megsértését - döntött az állampolgári jogok bizottsága hétfőn.

A 37 szavazattal, 19 ellenszavazat és nulla tartózkodás mellett elfogadott jogalkotási javaslattervezet felkéri az uniós tagállamokat, hogy indítsák el az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikk (1) bekezdése szerinti eljárást. Az eljárást abban az esetben lehet elindítani, amikor fennáll a 2. cikkben foglalt alapértékek - többek között a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok tisztelete - megsértésének súlyos veszélye - áll az Európai Parlament közleményében.

Kapcsolódó

Az MTI szerint a Fidesz-KDNP-s politikusok önálló módosító indítványainak nagy többségét elvetette a szakbizottság.

Az Európai Unió alapjogi chartájában is lefektetett alapértékek megsértésének kockázata más tagállamokra és a tagállamok közötti kölcsönös bizalomra is hatással van, állapítja meg a jelentéstervezet. A képviselők szerint a magyar helyzet kedvezőtlen irányban befolyásolja az unióról kialakult képet, és világszerte hitelteleníti az alapjogok, az emberi jogok és a demokrácia melletti európai kiállást.

Az EP aggályai leginkább a következők:

  • az alkotmányos és a választási rendszer működése,
  • az igazságszolgáltatás függetlensége,
  • korrupció és összeférhetetlenség,
  • a magánélet védelme és az adatvédelem,
  • a véleménynyilvánítás szabadsága,
  • a tudományos élet szabadsága,
  • vallásszabadság,
  • egyesülési szabadság,
  • az egyenlő bánásmódhoz való jog,
  • a kisebbségekhez tartozó személyek, köztük a romák és a zsidók jogai,
  • a migránsok, menedékkérők és menekültek alapvető jogai, és
  • szociális jogok.
Súlyos helyzettel állunk szemben, azonnal lépnünk kell. Az unióban kiállunk a magyar polgárok jogaiért és az uniós értékekért. Csak romlott a helyzet azóta, hogy időt adtunk a magyar kormánynak. Ezért lép közbe a Parlament

- mondta Judith Sargentini holland zöldpárti jelentéstevő.

Orbán szerint a dokumentum Soros-jelentés

Orbán Viktor miniszterelnök szerint a nyomásgyakorlás a célja a jelentésnek. A miniszterelnök a szavazást követően Budapesten nyilatkozott újságíróknak, ahol kijelentette: nyomást akarnak gyakorolni Magyarországra, hogy változtassa meg az álláspontját a bevándorlás kérdésében.

De miután a magyar választók ezt a kérdést eldöntötték, ezért erről nincs mit beszélni.

A kormányfő a Sargentini-jelentést Soros-jelentésnek nevezte, az azt készítő Judith Sargentini zöldpárti jelentéstevő pedig szerinte Soros György embere.

Nem "migrássimogató-háttérhatalmi összeesküvés"

Az Európai Parlament állampolgári jogi, bel-és igazságügyi szakbizottsága (LIBE) közel kétharmados többséggel, a Fidesz pártcsaládjába tartozó néhány néppárti képviselő egyetértésével fogadta el a magyarországi jogállamiságról szóló Sargentini-jelentést - kommentálta a döntést Ujhelyi István európai parlamenti képviselő (MSZP).

Az EP képviselő közleményében hangsúlyozta, szemben a Fidesz bugyuta állításával: nem holmi "migrássimogató-háttérhatalmi összeesküvés" történt, hanem pusztán annak kimondása, hogy az európai közösség nem tűri tovább az Orbán-kormány tudatos háborúját az unió demokratikus értékeivel szemben. Nem arról van szó, hogy az EU valamiféle bosszút állna a Fidesz menekültellenes politikája miatt, hanem arról, hogy nem lehet egyszerre élvezni az európai közösség nyújtotta előnyöket és megszegni annak írott és íratlan szabályait.

Egyértelmű bosszú

Gál Kinga fideszes képviselő a szavazást követő rövid sajtótájékoztatóján az MTI közölte: teljesen biztosak voltak benne, hogy a baloldali többségű bizottság el fogja fogadni a "ténybeli tévedéseket, csúsztatásokat, hazugságokat" tartalmazó szöveget. Ugyanakkor reménytelinek nevezte, hogy nem jött össze a kétharmados többség, amit kedvező jelként értékelt az őszi plenáris szavazásra nézve.

Elismételte emellett korábbi álláspontját, miszerint a jelentés egyértelmű bosszú a Fidesz választási győzelme miatt, valamint büntetés, amiért a kormány kiáll következetesen a jelenlegi migrációs politikája mellett. Sérelmezte emellett, hogy szerinte a "másik fél nem hallgattatott meg", továbbá kettős mércét emlegetett.

Koncepciós eljárás

Brüsszelben koncepciós eljárás zajlott Magyarországgal szemben, és ezt most egy politikai ítélettel zárták le - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn, londoni munkalátogatása alkalmával az MTI-nek a LIBE-jelentéssel kapcsolatban. Ebben az eljárásban Brüsszelt egyetlen dolog nem érdekelte, mégpedig a valóság - tette hozzá a tárcavezető.

Okot láttak az aggodalomra

Az állampolgári jogi bizottságot 2017 májusában kérte fel a parlament a magyarországi helyzet áttekintésére olyan szempontból, hogy vajon szükség van-e az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikke (1) bekezdésének aktiválására. A 2017 májusi állásfoglalásban a parlament kijelentette, hogy a magyarországi helyzet okot ad az eljárás megindítására, amelynek eredményeképpen szankciókat fogadhatnak el Magyarország ellen. Ezek között például az ország tanácsi szavazójogának ideiglenes felfüggesztése szerepel.

A tanácsi döntésre irányuló javaslatról szeptember 12-én szavaz a plenáris ülés. Elfogadásához a képviselők abszolút többségére, azaz 376 szavazatra, valamint a leadott szavazatok kétharmadára van szükség - derül ki az EP közleményéből.

A mostani lenne az első alkalom, hogy a parlament kezdeményezi a 7-es cikk szerinti eljárás elindítását a jogállamiság, a demokrácia, és az alapjogok súlyos tagállami megsértésének egyértelmű kockázata miatt.

Képünk forrása: Pixabay