A cégvezetők bizalma mind a saját cégükre, mind a világgazdaságra vonatkozóan emelkedett globálisan, a kivételt egyedül Afrika jelentette - mondta az MGYOSZ szakmai együttműködésével készült kutatást bemutató sajtótájékoztatón Nick Kós, a PwC Magyarország vezérigazgatója. A felmérés során összesen 1379 vállalatvezetők kérdeztek meg világszerte, akik 7 szektorban dolgoztak.

Míg korábban Kína, USA és Brazília - ebben a sorrendben - jelentette a legvonzóbb gazdasági térségeket, addig mára változott a trend, és USA, Kína, Németország a sorrend. A BRIC-országok visszaesése jól látható - kommentált Kós.

Kapcsolódó

A magyar sorrend más, ám az élen nincs meglepetés, ahogy az elmúlt években mindig, úgy ismét Németország a legfontosabb partner - tette hozzá Mekler Anita, a PwC Magyarország adó-tanácsadási üzletágának cégtársa.

Nagy változás nincs az élen, az egyetlen komolyabb különbség Kína jó szereplése. Az sem változott, hogy ahogy a világ vezetői, úgy a magyarok is sokkal bizakodóbbak a saját cégükkel kapcsolatban, mint a világgazdaság, vagy a magyar gazdaság kapcsolatban.

A magyar gazdaság jó teljesítményében többen bíznak, mint a nemzetköziben, ám így csak 56 százalék vár nagyobb gyarapodást, mint 2016-ban volt - ez kétszázalékos GDP-növekedés a kiigazítatlan és 1,8 százalékos a szezonálisan kiigazított adatok szerint.

Az ábrán jól látszik, hogy a jelenleginél nagyobb világgazdasági növekedésben csak a magyar cégvezetők 39 százaléka bízik. Ez Mekler szerint ez talán részben azzal is magyarázható, hogy a hazai felmérést nagy része az amerikai elnökválasztás után készült.

A cégeknél arra is rákérdeztek, hogy ha ennyire bíznak a növekedésben, akkor hogyan kívánják elérni azt.

A szervezeti növekedés a legtöbb esetben létszámemelést takar, ám az elmúlt évek trendjeivel szemben a költségcsökkentés már nem a leépítésről szól. Sokkal inkább arról, hogy nem kevesebbet, hanem okosabban akarnak költeni, azaz jobban odafigyelni arra, mire mennek a pénzek - magyarázta Mekler.

Érdekes végeredményt hozott az is, hogy ki és mit fejlesztene. Itt fontos megjegyezni, hogy a többi válasszal ellentétben a cégvezetők itt csak egyetlen dolgot nevezhettek meg.

Nagy különbség nincs a külföldi és magyar válaszok között, Mekler annyit fűzött az ábrához, hogy az innovációt jellemzően az autóipari és pénzügyekkel foglalkozó cégek jelölték be, míg a humán erőforrás jellemzően a kiskereskedelemben, a technológiai iparban és a távközlésben az első választás.

Természetesen kikerülhetetlen kérdés volt, hogy mitől tartanak a leginkább a cégvezetők. Itt már bizony van különbség a globális és magyar adatok között: míg előbbieknél a bizonytalan gazdasági növekedés vezet 82 százalékkal, addig itthon egyértelműen a szakemberhiányt jelölték be a döntéshozók. Ezt a válaszlehetőséget ugyanis a válaszadók 92 százaléka jelölte be, annyian, mint a felmérés készítése óta soha, semmilyen problémát. Érdekesség, hogy az ezt beikszelők aránya néhány éve még az 50 százalékot sem érte el.

A magyar adatoknál feltűnően visszaesett azok aránya, akik a tovább növekvő adóterhektől tartanának, miközben a számítógépes fenyegetéseknél nagy növekedést mértek.

Így nem meglepő, hogy a legtöbben éppen a képzett és alkalmazkodó képes munkaerő előállítását várják a kormánytól. Ide kapcsolódik, hogy bár csökkent az adóemeléstől tartók száma, még mindig 69 százalék mondja azt, hogy a világosan érthető, stabil és hatékony adórendszer kialakítására bizony nagy szükség lenne.

Ennek hiányában is optimisták azonban a vezetők, hiszen a cégeknek több mint a fele (51 százalék) létszámbővítést tervez a következő időszakban, mindössze 13 százalék az, aki elbocsátásokra számít. Ennek keretében a cégvezetők 62 százaléka mondta azt, hogy újragondolná a hr-stratégiáját, például visszaszervezné a vállalatba a korábban kiszervezett hr-funkciókat.

Amennyiben pedig már ott tartanak, hogy a munkaerő közül válogatnak, úgy a magyar cégvezetőknél a problémamegoldás a legfontosabb szempont, ám 60 százalékuk azt is elmondta, hogy ilyen embert elég nehéz találni. Mekler ezzel kapcsolatban elmondta: meglepő, de még mindig komoly gondot okoz Magyarországon a nyelvtudás hiánya, sok pozíciót máig azért bukik egy-egy jó szakember, mert nem beszél semmilyen idegen nyelven.

Volt egy olyan kérdés is, amely arra volt kíváncsi, hogy a cégvezetők szerint a technológia fejlődés mennyire lesz hatással arra az iparágra, amelyikben dolgozik. Nos, ma már 96 százalék említette ezt, míg 2013-ban csak 62 százalék (azért érdekes, hogy a maradék 40 százalék mire gondolt akkor - a szerk.)

Ugyanakkor azt, hogy számítógépes játékon játszana, a cégvezetők szinte senki nem merte bevállalni, alig 10 százalék csak - tette hozzá nevetve Mekler, majd elmondta, hogy a döntéshozók szerint mi az, ami szinte biztosan nem fog változni a következő 10 évben: az emberi természet.