Magyarország lakossága öregszik, 2001-2017 között a lakosság ötödéről több mint negyedére nőtt a 60. életévüket betöltők aránya.

Megyei szinten ugyanakkor meglehetősen eltérő az idős lakosok részaránya: Nógrádban, Békésben, Tolnában, Somogyban és Zalában a legnagyobb, közel 30 százalékos, míg Pest, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg a lista másik végén áll.

Kapcsolódó

Európai összehasonlításban a 65 felettiek életkilátásai Magyarországon a 6. legrosszabbak a 31-es listán, csak Oroszországban, Bulgáriában, Litvániában Lettországban Romániában számíthat rövidebb életre ez a korosztály.

Az egyes életkorokban várható élettartamban ismét szembeötlik a jelentős területi eltérés. Míg egy 60 éves, budapesti férfi jó eséllyel csaknem 19 évvel hosszabb életre számíthat, az országos átlag ebben a korban 17,4 év - vagyis 77,4 éves koráig élhet -, addig ez a szám Komárom-Esztergom megyében pedig átlagosan alig több mint 16 év (vagyis 76 éves élettartam várható).

 

Szomorú trendet követ a 65 évesek további egészséges életéveinek átlagos alakulása. A 2010-2012 közötti határozott javulás 2012-2015 között szakaszos, de folyamatos romlásba csapott át. A nők számára különösen rossz hír, hogy ők ebben az életkorban már 5,8 egészséges évre számíthatnak, szemben a 2012-es 6,4 évvel.

Miben halunk meg?

Míg az összlakosságot nézve 100 ezer lakosonként 392 férfi halálát daganatos betegségek, 596 férfiét pedig a keringési rendszer megbetegedései okozzák, korcsoportos bontásban kicsit más a kép. A 60-64 éves férfiaknál a daganatos betegség a vezető halálok, a 65. életév betöltése után a keringési rendszer betegségei válnak vezető halálokká, 75 évtől pedig már kétszer annyian hunynak el szívbetegség következtében, mint rákban. A 85 év felettieknél már több mint ötszörös a szorzó.

A daganatok közül a 60-64 éves férfiak körében a légzőszervi rák vezet a halálozáshoz: több mint kétszer annyian halnak bele ebbe a betegségbe (százezer lakosra vetítve), mint a sorban másodikként következő ajak, szájüreg, nyelőcső rákos elváltozásában. A 65 évesek illetve idősebbek körében a tüdő és a légcső rosszindulatú elváltozásai után, a szájüregi daganatos megbetegedések mellé a haláloki sorrendben felzárkózik a vastagbélrák, amely a 70. életévtől átveszi a második helyet a halálos szájüreg daganatoktól. Igaz, ebben az életkorban a tüdőrák háromszoros előnnyel "vezet" 100 ezer lakosonként, mely az idősebb korcsoportokra is igaz marad.

A keringési rendszer megbetegedése a vezető halálok a nőknél is a teljes népességet illetően (százezer lakosra vetítve több mint kétszer annyian halnak meg szívbajban, mint rákban), korcsoportos bontásban azonban itt is színesebb a kép. A 60-64 évesek közül a rák csaknem kétszer annyi nőt visz el, mint a szívbaj, még az utána jövő korosztályban is jobban aratnak a daganatos megbetegedések és csak 70 éves kortól fordul meg az arány a szívbetegségek "javára".

Daganatonkénti bontásban a nőknél is mindent elsöprő a légzőszervi rákok halálozási mutatója, 60-75 év között 1,5-3 szorosa a mellrákénak és 2-4 szerese a harmadik leggyakoribb haláloknak, a vastagbélráknak. A 75 évesnél idősebb nőknél viszont a mellrák csaknem olyan gyakori halálokká lép elő, mint a légzőszervi daganat.

Miért keressük fel háziorvosunkat?

Háziorvoshoz a férfiak minden korcsoportban magasvérnyomással fordulnak legtöbben, a nőknél is ez a fő indok, mellette az ischémiás szívbetegség.

A rózsásnak nem mondható életkilátások és halálozási mutatók dacára saját egészségi állapotát a 60 évesek és idősebbek 45-47 százaléka megfelelőnek tartotta 2016-ban.

Mibe kerül mindez?

2005-2015 között a 70 évesek és az ennél idősebbek évi egészségügyi kiadása megduplázódott, ebben a korcsoportban évi 122,5 ezer forintot visz el az egészségügyi költés, amiből a 100 ezer forintot is meghaladja a gyógyszerekre fordított pénz összege. A duplázódás az összes háztartást figyelembe véve is megjelenik: évi 26 ezer forintról 49 ezer forintra nőtt a kiadás, ebből 38 ezer forintot hagyunk a patikákban.

Egy főre jutó egészségügyi költés korcsoportonként 2015/KSH, a teljes képért, a grafikon magyarázatáért kattintson!

Mi a helyzet a káros szokásokkal?

Minden ötödik 60 évesnél idősebb magyar férfi naponta dohányzik, az alkalmilag rágyújtókkal együtt ebben a korosztályban a férfiak 60 százaléka rongálja a tüdejét. A nők fele tesz így, rendszeresen minden tizedik, összességében minden harmadik nő cigarettázik.

Alkoholfogyasztásban a teljes népességet számba véve a 65-69 éves férfiak járnak élen, közülük minden ötödik nagyivó (2009-2014 között csaknem duplájára nőtt az arányuk), a mértékletes alkholfogyasztókkal együtt e korosztály több mint fele rendszeresen alkoholizál. Nagyivónak számít az 55-64 évesek 15 százaléka (ebben a korcsoportban nem volt arányeltolódás 2009-2014 között), a mértékletes alkoholfogyasztókkal együtt a korcsoport 54 százaléka iszik. A nőknél minden korcsoportban az alkoholt ritkán vagy soha nem fogyasztók domináltnak.

Mindehhez meglepően csekélynek tűnik az addiktológiai gondozókban nyilvántartottak száma, 2016-ban 7,5 ezer férfit és 3 ezer nőt regisztráltak.

Még egy szomorú szám az összeállítás végére, a százezer lakosra jutó 33,9 öngyilkossal még mindig az éllovasok közé tartozunk Európában, pontosabban a másodikok vagyunk a lettek mögött.

A nyitókép forrása: Shutterstock