Az EU27-ek az EU-csúcs második napján abban állapodtak meg, hogy az Egyesült Királyság kilépésének rendezett formában kell megtörténnie, amelynek a jogi alapját a lisszaboni szerződés 50. cikkelye adja, és minden jövőbeli megállapodásnak a "jogok és kötelezettségek közötti" kiegyensúlyozottságot kell tükröznie.
A tagállamok az Egyesült Királyságon kezében hagyják a döntést, hogy mikor adja be a kérelmét, "amint készen áll arra, hogy jelezze kilépési szándékát az Európai Tanácsnak". Vagyis ez arra utal, hogy az uniós vezetők elfogadják a brit kormány azon álláspontját, hogy a kilépési folyamat addig nem indítható el, amíg az új miniszterelnököt be nem iktatják. A nyilatkozatban az is benne van, hogy kívánatos lenne ezt minél előbb megtenni, a bizonytalanság elkerülése érdekében.
Az uniós vezetők azt is leszögezik, hogy semmilyen tárgyalásra nem kerülhet sor addig, amíg a kilépési folyamatot (50. cikkely) el nem indították. Amint viszont a hivatalos értesítés megtörtént, az Európai Tanács elfogadja a tárgyalások menetrendjét.
Az EU 27 döntéshozók "nagyon sajnálják a népszavazás kimenetelét", de elfogadják a brit emberek akaratát - áll a közleményben, amelyben a reményüket is kifejezik az iránt, hogy az Egyesült Királysággal, mint harmadik országgal, sikerül egy szoros partneri kapcsolatot kialakítani és bíznak abban, hogy az Egyesült Királyságnak is hasonlóak a szándékai.
A nyilatkozat leszögezi: bármilyen, az Egyesült Királysággal, mint harmadik országgal, kötött megállapodásnak a jogok és kötelezettségének egyensúlyára kell épülnie. Ez annyit jelent, hogy az egységes uniós piachoz való hozzáférésben a tagállamok hajthatatlanok, vagyis annak együtt kell járnia a négy szabadságjog, az áruk, javak, szolgáltatások és az emberek szabad mozgásának biztosításával.
A közlemény szerint az uniós vezetők elismerték, hogy a referendum egy új helyzetet teremtett az EU számára, de a maradó tagállamok elkötelezettek abban, hogy egységesek maradjanak, közösen dolgoznak a 21. század kihívásainak megfelelő uniós keretrendszeren az állampolgáraik és a nemzeti érdekeik mentén, továbbá hangsúlyozzák, hogy készen állnak minden nehézséggel megküzdeni, ami a jelenlegi helyzetből adódhat.
A nyilatkozat arra is utal, hogy az uniós vezetők készen állnak azokra a reformokra, amelyekkel megállíthatják az Európában egyre növekvő elégedetlenséget. A dokumentum ugyanis említést tesz arra is, hogy sokan elégedetlenségüket fejezték ki a jelenlegi állapotokkal szemben, uniós és nemzeti szinten is.
A nyilatkozattervezet azt is megerősíti, hogy szeptemberben Pozsonyban egy informális ülésen találkoznak újra az EU27-ek vezetői. A nyilatkozatból továbbá az is látszik, hogy a tagállamok készen állnak arra, hogy Nagy Britannia nélkül tovább haladjanak, de azt is elfogadják, hogy az Egyesült Királyságban kialakult politikai válság miatt még hónapokig nem lesz előrelépés ez ügyben.
A jelenlegi várakozások szerint az új brit miniszterelnököt legkorábban szeptemberben nevezhetik ki.