Maros Sefovic, az Európai Bizottság energiaunióért felelős alelnöke kedden európai körútja keretében Budapestre látogatott, melynek célja a bizottság energiaunióra vonatkozó javaslatának bemutatása és a 2015-ös stratégiai prioritások ismertetése volt. Az alelnök a kormányzati tisztviselők mellett, a civilekkel és a magyarországi energiaszektor képviselőivel is találkozott.

Szijjártó: nem lesz rezsidíj-emelés!

Látogatása során Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter munkaebéden fogadta Sefovicot, melyen Magyarország és az energiaunió témájában egyeztettek. A találkozót követő sajtótájékoztatón az MTI tudósítása szerint Szijjártó elmondta: Kelet-Közép-Európa még mindig kiszolgáltatott az energiabiztonság szempontjából, Magyarország is sebezhető. Nehezíti a gázszállítási infrastruktúra kialakítását, hogy Románia és Horvátország nem végezték el az interkonnektorokkal kapcsolatos beruházásokat, annak ellenére, hogy uniós és kétoldalú megállapodások kötelezik őket erre.

Szijjártó kérdésre válaszolva közölte: nem lesz rezsidíjemelés Magyarországon "amíg minket itt látnak ebben a pozícióban". Olyan megállapodás megkötésére törekszik a magyar kormány az Európai Unióval, amely nem növeli a rezsidíjakat - tette hozzá. A miniszter leszögezte: az Európai Uniónak rá kellene bírnia a tagállamokat a kötelezettségek teljesítésére, hogy ne fordulhasson elő olyan helyzet, mint Magyarországon, ahol a kormány - uniós segítséggel - kormoly összegeket fordított az energiabiztonság javítására, amivel más országok helyzetét is javította, azonban ez fordítva nem történt meg.

Szijjártó szerint a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy biztosítsa Magyarország energiabiztonságát, arra törekszik, hogy összekösse a régió országainak energiahálózatait. Minél több forrásból, minél több energiahordozó megvásárlása az alapvető feltétele a rezsicsökkentési politika fenntartásának - jegyezte meg.

A miniszter kitért arra, hogy Magyarország teendői között van egy nagy kapacitású stratégiai gázvezeték kialakítása a térségben, ami megteremti az összeköttetést Törökország és a közép-európai térség között. Ez nemcsak az útvonal, hanem a forrás diverzifikációját is jelenti - tette hozzá.

Szijjártó kiemelte: július elsejétől megindulhat a kereskedelmi forgalom a Magyarországot Szlovákiával összekötő interkonnektoron. Kitért arra is, hogy Magyarország volt az első uniós ország, amely megállapodást kötött Ukrajnával a kétirányú gázszállításról, példaként szolgálva a többi tagállam számára, hogyan kössék be Ukrajnát a közös európai energiapiacba.

Intenzív tárgyalások voltak

Az alelnök délutáni, az Európa Pontban tartott előadásán elmondta, nagyon élénk ("lively") megbeszéléseket folytatott az uniós energiastratégiáról a Parlamentben, ahol az Országgyűlés európai ügyek, gazdasági ügyek, és a fenntartható fejlődés bizottságainak tagjaival is találkozott. Kiemelte: az energiaunió kialakításához minden szereplő - a kormány, az országgyűlési képviselők, az állampolgárok, a civilek és az egyéb piaci szereplők - támogatása szükséges; nem lehet Brüsszelből eldönteni, hogy milyen legyen az energiaunió, helyben kell megegyezni a kiépítés módjában. Az energiaunió célja a biztonságos, versenyképes és fenntartható energiaellátás biztosítása, amely a belső energiapiac kiépítésén keresztül, a tagállamok közötti szolidaritásra és bizalomra építve lehetővé teszi a határokon átnyúló szabad energiaáramlást, hogy csökkenjen az unió harmadik országokból érkező energiától való kiszolgáltatottsága.

Az alelnök szerint nem fenntartható a jelenlegi energiaügyi helyzet az Európai Unióban. Az unió keleti határainál lévő bizonytalan politikai helyzet emlékeztet arra, hogy addig nincs energiabiztonság a közösségben, amíg a tagállamok nem diverzifikálják energiaforrásaikat. Megemlítette, hogy Magyarország egyedül a Gazpromtól szerzi be energiafogyasztásának 80 százalékát biztosító földgázt. Az unió állampolgárainak 10 százaléka "energiaszegény", azaz télen nem tud megfelelően fűteni, az európai lakásállomány 75 százaléka pedig nem energiahatékony. Nem segít az se, hogy a beruházási szint nem érte el a válság előtti szintet, ami megújulók terén is lassítja a technológiai fejlődést. A bizottság stratégiai prioritásként kezeli az energiaunió és az energiabiztonság kérdését, amelyet legjobban átfogó módon, közösségi szinten lehet kezelni - jelentette ki.

Sefovic a bizottság tervezett lépései között említette a gázszállítás biztonságáról szóló uniós rendelet módosítását, illetve egy egész uniót átfogó stratégiát a cseppfolyósított földgáz (LNG) kezelésére, tárolására és szállításának elősegítsére. Utóbbira várhatóan az év vége felé tesz javaslatot a bizottság. Az uniós testület továbbá szeretné az energiaügyi szerződések és kormányközi megállapodások átláthatóbbá tételét is elérni, ami a jobb beszerzési megállapodások megkötése révén végül alacsonyabb kiskereskedelmi árakhoz vezet.

Az alelnök szerint Magyarország jól halad az EU2020-as célok elérésében a villamosenergia-hálózatok összekapcsolása terén, a bizottság pedig értékeli a Magyarország által betöltött szerepet a regionális nagykereskedelmi villamosenergia-piacon. Ugyancsak örömmel látják a regionális infrastruktúra javítása terén tett kezdeményezéseket illetve hogy az ország jó úton halad a kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) hatálya alá nem tartozó üvegházhatásúgáz-kibocsátás, az energiahatékonyság és megújulóenergia 2020-as céljainak teljesítése felé. A bizottság az alelnök elmondása szerint nagyra értékeli Magyarország nyitott hozzáállását is egyéb kérdések megvitatásában.