A KPMG a közép-kelet-európai régió 11 országában (Bulgáriában, Csehországban, Észtországban, Horvátországban, Lettországban, Litvániában, Lengyelországban, Magyarországon, Romániában, Szlovákiában és Szlovéniában) vizsgálja immár kilenc éve az uniós források lekötésének és lehívásának ütemét.

Nestor Andrea, a KPMG kormányzati szektornak nyújtott tanácsadásért felelős igazgatója a közleményben ismerteti: Magyarországnak a 2007-2013-as ciklus kezdeti nehézségei ellenére a források lekötésében és kifizetésében egyaránt sikerült a regionális mezőny élén végeznie, a hazai intézményrendszer - különösen az utóbbi években megfigyelhető - erőfeszítéseinek köszönhetően. A szerződött támogatások aránya regionális összehasonlításban Szlovákia után Magyarországon a második legmagasabb (117 százalék), a kifizetésekben pedig 111 százalékkal listavezető.

Kapcsolódó

A tanulmányból az is kiderül, hogy regionális összehasonlításban Magyarországon a legnagyobb a kötelezettségek "túlvállalása", azaz, hogy a keretet túllépő lekötésekkel és kifizetésekkel igyekszik a kormány biztosítani, hogy az Európai Bizottság által esetlegesen vitatottnak minősített projektek elbírálását követően is 100 százalék fölött maradjon a forrásfelhasználás mértéke.

Magyarország Szlovéniával együtt azon szűk körbe tartozik, ahol a periódus végére mind a szerződésekkel fedezett, mind a ténylegesen kifizetett támogatások összege eléri, sőt meg is haladja a rendelkezésre álló keretet. Magyarország esetében ez 29,2 milliárd euró szerződött, illetve 27,7 milliárd euró kifizetett támogatást jelent. Magyarország a szerződött összegek majdnem 95 százalékát ki is fizette a periódus végéig, ezzel is kiemelkedik közvetlen szomszédai közül. A szerződött és kifizetett összegek közti különbség 6 százalékpont, ennél jobb mutatója csak Szlovéniának és Észtországnak van a térségben.

3000 euró jutott egy lakosra

Az egy főre eső kifizetett támogatások alapján is az első helyen végzett Magyarország, ami annyit jelent, hogy majdnem 3000 euró szerződött támogatás jutott Magyarország minden egyes lakosára. Nestor Andrea hangsúlyozta, fontos, hogy a 2007-2013-as tapasztalatokat figyelembe vegyék a 2014-2020-as periódusnál.

"A felpörgetett kifizetési sebesség, a forrásbiztosítási szándékból eredő túlfizetések, és a már kiírt 2014-2020-as pályázatok nagy száma miatt fontos lenne mihamarabb megvizsgálni az előző projektek hosszú távú fenntarthatóságát, valamint a gazdaságra, versenyképességre gyakorolt hatását. Így a tapasztalatok felhasználhatóak lennének az aktuális periódus során is. Az ilyen irányú vizsgálódás egyúttal támpontokat adhat arra vonatkozóan is, hogy milyen paramétereket érdemes figyelembe venni a 2021-től várhatóan radikálisan megváltozó uniós finanszírozási környezetben" - idézi az igazgatót a közlemény.

Óriási dolog, de...

Miroslaw Proppé, a KPMG lengyel és kelet-közép-európai kormányzati és infrastruktúra-tanácsadási üzletágának partnere, a tanulmány felelőse úgy véli, bár az uniós források felhasználásának tekintetében jelentős elérések mutatkoznak a régióban, a változás önmagában óriási dolog.

Ahhoz azonban, hogy ezek az országok hosszú távon is sikereket érjenek el, fontolóra kell venniük, hogy elegendő versenyelőnyt szereztek-e ahhoz, hogy vállalkozásaik számára biztosítsák a megfelelő növekedési környezetet; kellőképpen fejlesztették-e a tömegközlekedést ahhoz, hogy élvezhető munka- és életkörnyezetet biztosítsanak lakói számára, megelőzve ezzel az elvándorlást, illetve, készen állnak-e arra, hogy további magánforrások bevonásával folytassák a fejlesztéseket 2020 után is - ismerteti közleményében a KPMG.