Az Európai Unió Tanácsában (Általános Ügyek Tanácsában) az uniós külügyminiszterek hallgatják meg hétfőn a magyar kormány képviselőjét a magyar jogállamiság helyzetéről, majdnem napra pontosan egy évvel azután, hogy az Európai Parlament elindította a 7. cikk szerinti eljárást - írja az Eurologus, brüsszeli szakportál.

A hétfő kora délutánra tervezett ülésen először a finn uniós elnökség képviselője ismerteti a helyzetet a minisztereknek az Európai Parlamentben elfogadott Sargentini-jelentés és az elmúlt egy év egyeztetései alapján. Utána a magyar kormány mondhatja el az álláspontját, majd az Európai Bizottság képviselője egészíti ki a képet. Ezután az uniós miniszterek kérdezhetnek Varga Judit igazságügyi minisztertől.

Kapcsolódó

A brüsszeli portál emlékeztet, hogy az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét ellátó Finnország egyik legfontosabb célkitűzése az volt, hogy áttörést érjenek el a jogállamiság védelmében. A hétfői ülésen a jelenlegi jogállamiságvédő mechanizmusok reformjáról és újabb eljárások bevezetéséről is szó lesz.

Magyarországgal szemben az Európai Parlament kezdeményezte az eljárást tavaly ősszel, innen került az ügy a miniszterek elé. Szeptemberben a magyar kormány eljuttatott egy 131 oldalas dokumentumot a minisztereknek, amelyben tételesen tagadta a Sargentini-jelentés állításait. A most hétfői ülésre készülve még 27 oldallal toldották meg a jegyzetet. Az EUrologus birtokába jutott frissített verzióból kiderül, hogy a magyar kormány stratégiát váltott, és nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy az EP-határozat jogszerűségét vitassák, a dokumentum elfogadásának eljárásrendi szabályait, illetve az uniós hatásköröket vizsgálva, az egészet politikailag motivált, rejtett tervet tartalmazó, elfogult eljárásnak állítsák be.

A hétfői tanácsülésen a szakértői felülvizsgálatok mintájára tárgyalják majd meg a tagállami kormányok képviselői, hogy fennállhat-e a veszélye annak, hogy Magyarországon rendszerszinten sérül a jogállamiság az alábbi területeken:

  • Az alkotmányos és választási rendszer működése,
  • Az igazságszolgáltatás függetlensége és a bírók jogai,
  • Korrupció,
  • Adatvédelem,
  • Véleményszabadság,
  • Oktatási szabadság,
  • Vallásszabadság,
  • A gyülekezés szabadsága,
  • Az egyenlő elbánáshoz való jog,
  • Kisebbségek jogai, beleértve a romákat és zsidókat, illetve a kisebbségek elleni gyűlöletbeszéd elleni védelem,
  • Bevándorlók, menedékkérők és menekültek alapjogai,
  • Gazdasági és szociális jogok.

Mi jöhet még?

A nap végén a Tanács kiad majd egy összegzést a vitáról, de nem értékeli az ott elhangzottakat. Ha úgy döntenek a miniszterek, ajánlásokat tehetnek a magyar kormány számára. Ha a javaslatokat a magyar kormány nem fogadja meg, a Tanács egy újabb ülés után olyan határozatot fogadhat el, amelyben megállapítja, hogy a jogállamiság rendszerszinten sérül Magyarországon.

Ezután miniszterek egyharmadának szavazata vagy az Európai Bizottság javaslata alapján, az EP-képviselők kétharmadának a jóváhagyásával az állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács elé kerülhet az ügy. Ha a testület egyhangúlag úgy dönt, hogy valóban sérül a jogállamiság Magyarországon, akkor a Tanács minisztereinek minősített többsége kiróhat egy szankciót, például felfüggesztheti Magyarország szavazati jogait a Tanácsban, azaz kizárhatja Magyarországot az uniós döntéshozatalnak ebből a részéből.

Az elképesztően bonyolult eljárásrendből is látszik, hogy minimális annak a kockázata, hogy egy országot kizárjanak az uniós döntéshozatalból. A mechanizmusnak ezért inkább az lenne a célja, hogy folyamatos konzultációval bírják rá a tagállamot arra, hogy a kifogásolható jogszabályokon és intézkedéseken változtasson a jogállamiság védelme érdekében. (Lengyelország esetében is ez a helyzet, bár ott nem sokat sikerült ezzel a konzultációs folyamattal elérni ezidáig - a szerk.)