Az Európai Unió Tanácsának német soros elnöksége és az Európai Parlament (EP) tárgyalói megállapodásra jutottak az uniós források jogállamisági feltételekhez kötéséről.
A tervezet szerint, ha az Európai Bizottság (EB) a jogállamiság megsértését vagy annak kockázatát érzékeli valamely tagállamban, kezdeményezheti a szankciós mechanizmus elindítását. A szankciókról, így az uniós források esetleges felfüggesztéséről pedig elég lehet a minősített többség, tehát Lengyelország és Magyarország nem tudna vétót emelni.
A hétéves uniós keretköltségvetés, valamint a 750 milliárd eurós járványügyi csomag, az úgynevezett Next Generation EU jóváhagyásához viszont már egyhangú döntés szükséges az Európai Tanácsban, azaz a tagállamok állam- és kormányfőit tömörítő testületben. Ez utóbbiak esetében tehát már van lehetőség a tagállami vétóra. Ezt a jogi lehetőséget kihasználva Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő már pénteken határozottan reagált a mandiner.hu cikke szerint. Jelezte: vétózni fog a Tanácsban, amennyiben nem születik a lengyel elvárásoknak megfelelő megállapodás az uniós kifizetések feltételrendszeréről.
A portál úgy tudja, hogy mindezek nyomán Orbán Viktor miniszterelnök levélben fordult a jelenlegi, valamint a jövő évi soros uniós elnökséget ellátó országok, azaz Németország, Szlovénia és Portugália vezetőihez, továbbá Charles Michelhez, az Európai Tanács és Ursula von der Leyenhez, az EB elnökéhez. Írásában a magyar kormányfő közölte, bár Magyarország elkötelezett az együttműködésben, a fejlemények tükrében a júliusban elfogadott csomaghoz szükséges egyhangúságot nem tudja biztosítani. A miniszterelnök érvélésének lényege, hogy veszélyezteti a tagállamok közötti bizalmat, emellett Magyarország érdekeit a jogállamisági feltételrendszer beemelése a következő hétéves költségvetésbe, illetve a járványügyi mentőcsomagba.