Egy magas rangú diplomata azt közölte Brüsszelben, egyértelmű felhívást intéztek a magyar és a lengyel kormányhoz, hogy legkésőbb kedden tisztázzák álláspontjukat a költségvetés és a helyreállítási alap blokkolásával kapcsolatban. Amennyiben nem változik Budapest és Varsó hozzáállása, a járvány utáni gazdasági talpraállást szolgáló 750 milliárd eurós alapot, más együttműködési formában hozza létre a 25 tagállam. Ez természetesen azt jelenti, hogy ez a két ország kimarad ebből a lehetőségből. Sőt, ebben az esetben az is könnyen elképzelhető, hogy a csütörtök-pénteki uniós csúcstalálkozón szóba sem kerül a kérdés, tekintettel arra, hogy az nem tartozik mind a 27 tagállamra - írja a hvg.hu.

Eközben viszont a magyar kormány részéről nem látszik enyhülés az ügyben: amellett, hogy Orbán Viktor miniszterelnök pénteki rádióinterjújában elmondta, hogy a magyar álláspont változatlan a jogállami mechanizmus kapcsán, hétfőn már Szijjártó Péter külügyminiszter is erről a hozzáállásról tanúskodva nyilatkozott.

Kapcsolódó

Az európai uniós költségvetéssel és helyreállítási alappal összefüggésben kilátásba helyezett vétó ügyében Magyarország és Lengyelország kormánya megerősítette, hogy kitartanak egymás mellett, nem adnak teret az együttműködésük megtörését célzó, semmiféle szándék érvényesülésének - jelentette ki Szijjártó Péter az EU-tagországok külügyminisztereinek tanácsülését követően hétfőn Brüsszelben az MTI szerint.

A külgazdasági és külügyminiszter magyar újságíróknak nyilatkozva arról beszélt, hogy mindkét országnak joga van vétót emelni. Magyarország és Lengyelország úgy gondolja, egy konszenzussal elfogadott álláspont kialakításához további tárgyalásokra van szükség. A megállapodásra esélyt látnak, ugyanis mindkét ország elkötelezett híve a jogállamiságnak szerinte.

Eltökéltnek tűnnek viszont más uniós tagállami vezetők is, hogy nem engednek a lengyel-magyar tandemnek. Míg Mark Rutte holland kormányfő már a novemberi uniós csúcs előtt beszélt arról, hogy ő már a két renintens tagállam nélküli Európai Uniót is el tudna képzelni, addig a hétvégén a francia kormány EU-ügyekért felelős külügyi államtitkára jelezte, hogy ha Magyarország és Lengyelország vétózik, akkor egyszerűen kihagyják Budapestet és Varsót a helyreállítási alap forrásosztásából.

"Ez nem fenyegetés, hanem egyenes következménye, ha a vétó miatt nem lesz új költségvetés" - mondta Clément Beaune egy hétvégi interjúban, amelyet a Le Monde szemlézett.

A fenyegetőzések ellenére Brüsszelt nem éri váratlanul, ha a lengyelek és a magyarok nem viszakoznak: a jövő évi büdzsé elindításának előfeltétele, hogy legyen a hétéves keretköltségvetésről is megállapodás, ami most még hiányzik. Az uniós alapszerződések értelmében a költségvetési egyeztetési időszak minden évben december 7-én zárul le. Mivel most hiányzik a tagállamok együttes akarata, ezért ettől kezdve az Európai Bizottságnak egy másfajta költségvetést is elő kell készíteni a következő évre, vagyis van egy vészforgatókönyv a jövő évre. Arra, hogy mégsem lesz szükség b-tervre, jelezheti, hogy Varsó már a múlt héten jelezte, hajlanak a kompromisszumra, Magyarország pedig valószínűtlen, hogy egyedül beleállna az EU fekete báránya szerepbe.