A vádirat szerint a három nő - anya és két lánya - egy gyümölcstermesztéssel foglalkozó céget vezetett Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, és elhatározták, hogy annak korszerűsítéséhez európai uniós, illetve magyar állami támogatás felhasználásával hűtőházakat építenek.
A jogszabály szerint a támogatás csak akkor adható, ha a pályázó legalább a beruházás 55 százalékát kitevő önerővel rendelkezik. Csakhogy a két lánynak nem volt tőkéje, ezért édesanyjukkal közösen úgy döntöttek, hogy az építkezés kivitelezője az anya cége lesz, és papíron jelentősen túlárazzák a beruházást, ezzel azt a látszatot keltik, hogy rendelkeznek a szükséges önerővel. Valójában kizárólag a támogatásból akarták a hűtőházakat felépíteni - írja a portál.
Az építkezéshez az édesanya cége alvállalkozókat vont be, akik el is végeztek minden feladatot, majd ezt a munkát az anya cége több mint kétszeres áron tovább számlázta a lányainak. Így a vádlottak a támogatási kérelmekben úgy mutatták be a beruházást, mintha az 700 millió forintba került volna, noha a tényleges bekerülési költség csupán ennek alig fele volt.
A vádlottak így 306 millió forintot szereztek meg jogosulatlanul, melynek nagyobb része az Európai Uniótól, kisebb része a magyar államtól származik. Az ügyészség a vádiratban nemcsak börtönbüntetés és pénzbüntetés kiszabását indítványozta a vádlottakkal szemben, hanem azt is, hogy a bíróság vagyonelkobzást alkalmazzon a jogosulatlanul megszerzett pályázati pénz erejéig.