A magyar gazdaság alapvetően jól teljesít: a GDP gyorsan nő, emelkedik a foglalkoztatottság, a munkanélküliség csökken, a bérek gyorsan emelkednek - ez eddig egy sikertörténet. Ez az elmúlt időszak reformjainak köszönhető, aminek most aratja le a magyar társadalom a gyümölcsét - mondta Manfred Bergmann az Európai Bizottság (EB) gazdasági és pénzügyi főigazgatóságának igazgatója az Európai Bizottság csütörtöki, a Magyarországról szóló országjelentésről és a 2021-2027 közötti beruházási prioritásokról szóló konferencián.

A nap egyelőre süt a magyar gazdaság felett, de van néhány sötét felhő a horizonton - véli Bergmann. Ezek a sötét felhők a nemzetközi környezetből jönnek (lassulás, protekcionizmus, nemzetközi kereskedelmi viták, pénzügyi kondíciók szigorodása, technológiai változások), de Magyarországon belülről is, ugyanis az aktív munkaerő száma csökken, a termelékenység nem nő elég gyorsan, jelentősen elmarad a bérek növekedésétől, ami hosszabb távon nem fog működni - főleg, hogy Magyarország régiós versenytársai e téren jobban teljesítenek - és a gazdaság túlhevülése is fenyeget.

Kapcsolódó

Az államadósság is csökken, de Magyarországnak javulnia kell ezen a téren, illetve javítani kell az államháztartás minőségén, beruházásokon, termelékenységen, versenyhelyzeten, az üzleti környezeten (jog uralma), és ösztönözni kellene az innovációt.

A bizottság ezeknek a problémáknak a megoldására javaslatokat is tett az országjelentésben, illetve a következő hétéves költségvetési periódusban a Magyarországnak megítélt uniós források elköltésére is felvázolt egy tervet, amelyekhez a csütörtöki konferencián már néhány összegkeretet is lehetett látni.

Így zárkózhat fel Magyarország Ausztriához 2030-ra

Ambiciózus tervnek nevezte Manfred Bergmann azt az elképzelést, hogy Magyarország 2030-ra utoléri Ausztriát. Egy kérdésre válaszolva elmondta, szerinte az, hogy a következő 10 évben ez megtörténhessen, csak akkor lenne lehetséges, ha Ausztriában egy jelentős válság alakul ki, és egy órási gazdasági csoda történik Magyarországon. A helyzet az, hogy Ausztria gazdasága - hasonlóan a többi tagállamhoz - továbbra is 2 százalék körüli ütemmel fog növekedni, ugyanakkor elértük a gazdasági ciklus csúcsát, azaz innen lassulás fog következni - magyarázta. Bergmann sokkal reálisabbnak gondolná azt a célkitűzést, hogy Magyarország az EU többi tagállamánál 2 százalékkal gyorsabb ütemben nőjön évente.

Gyenge a szociális háló

A konferencián a foglalkoztatási és szociális aspektusokat Katarina Ivankovic-Knezevic, az EB Foglalkoztatás, szociális ügyek és a társadalmi befogadás főigazgatóságának igazgatója vázolta fel. A foglalkoztatási és munkanélküliségi adatok tekintetében Magyarország jól teljesít, ám még mindig vannak komoly kihívások: például zsugorodó munkaerőpiac - amelynek okai között ott van a demográfiai problémák és az elvándorlás is -, a munkaerő-piaci szegregáció, a nemek és társadalmi csoportok (romák, alacsony képzettségűek, fogyatékkal élők) közötti jelentős foglalkoztatottsági- és bérszakadékok, amelyek később - például a nyugdíjaknál is - problémákat fog okozni, illetve a nem megfelelő készségekkel rendelkezők, akiket tovább vagy át kellene képezni.

Ezek a kihívások az oktatási rendszerhez is kapcsolódnak, hiszen nagyon rosszak az oktatási rendszerből kikerülők alapkészségei, ami ráadásul romló tendenciát mutat, a korai iskolaelhagyók aránya nőtt 2010 óta, főleg a romák körében, a felsőoktatásban résztvevők aránya jelentősen elmarad az EU-átlagtól (33,4 százalék vs. 40,5 százalék), nőtt a hátrányos helyzetű gyerekek szegregációja az elmúlt évtizedben, a szakiskolákból kikerülőknek nagyon alacsony szintűek az alapkészségeik és a korai iskolaelhagyók aránya is nagy, a későbbi keresetük pedig alacsony - hangzott el az előadáson.

A társadalmi befogadás terén javulást lát az EB például a szegénység alakulásában, de a romák között még mindig magas a szegénységnek és társadalmi kirekesztettségnek kitettek aránya, a szegények területi koncentrációja magas, különösen a kevésbé fejlett régiókban a népesség 12 százaléka él szegregált területeken, a jövedelmi mobilitás a generációk között pedig alacsonyabb, mint más tagállamban. Kevés a megfizethető és a szociális bérlakás, ami ezen a helyzeten javíthatna. A bizottság szerint a szociális háló továbbra is gyenge.

Ivankovic-Knezevic a szociális politikán belül az egészségügyet is érintette, mivel a lakosság egészségi állapota is visszahat - egyebek mellett - a munkaerőpiacra. Ennek kapcsán kiemelte, hogy Magyarországon a várható élettartam majdnem 5 évvel elmarad az EU-átlagtól, viszont a szociális-gazdasági háttér meghatározó a minőségi ellátáshoz való hozzáférésben: a magasabb végzettségűek 13 évvel tovább élnek, mint az alacsony képzettségűek. Emögött főleg az egészségtelen életmód (elhízás, túlzott alkoholfogyasztás, cigarettázás) húzódik meg - jegyezte meg. Emellett rámutatott, hogy az EU-ban Magyarországon az egyik legmagasabb a saját forrásból finanszírozott költségek aránya, ami a teljes egészségügyi kiadások 30 százalékára rúgnak. Továbbá az alapellátás gyenge minőségű, a kórházi hálózat túlméretezett és fragmentált.

Vagyis szerinte összességében arra kell megtalálni a választ, hogy hogyan lehet motiválni a még munkaképeseket, hogyan lehet elérni és motiválni azokat, akik általában véve inaktívak, hogy munkakeresőkké és az aktív munkaerőpiac részévé váljanak. A maradék társadalmi kihívásokat is kell kezelni, például a szegénység területi eloszlását (a hajléktalanságot, a gyerekszegénységet), az oktatás terén pedig segíteni kellene a gyengébb társadalmi és gazdasági háttérrel rendelkezőket támogatással vagy ösztöndíjakkal. Emellett Magyarországnak több tanárra, orvosra és nővérre lenne szüksége. A fent említett területek reformjaihoz véleménye szerint erős alapot adna az ESF+ alap - tette hozzá.

Mire mennyit lehetne költeni?

Ivankovic-Knezevic beszélt a kohéziós források következő hétéves költségvetési időszakban történő elosztásáról is, amit a fent említett problémák kezelésére lehetne fordítani. Az EB Foglalkoztatás, szociális ügyek és a társadalmi befogadás főigazgatóságának vezetőjének előadásából kiderült, hogy Magyarország - folyó áron számolva - 20,1 milliárd eurót kapna a 2021-2027-es költségvetési időszakban. Ebből az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERDF) keretében 11,9 milliárd, a Kohéziós Alap keretében 3,4 milliárd, míg az Európai Szociális Alap + (ESF+) keretében pedig 4,8 milliárd euró állna rendelkezésre.

A bizottság javaslata öt uniós szakpolitikai célkitűzéshez rendelné az uniós pénzek kifizetését (ezekről itt írtunk részeltesen):

  • 1. Intelligensebb Európa
  • 2. Alacsony szén-dioxid-kibocsátású és zöldebb Európa
  • 3. Összekapcsolatabb Európa
  • 4. Szociálisabb Európa
  • 5. A polgárokhoz közelebb álló Európa.

Ennek megfelelően a bizottság javaslata szerint az ERDF keretén belül valósítanák meg az első és második szakpolitikához kapcsolódó beruházásokat, amelyre 4,1 milliárd (az ERDF alap 35 százaléka), illetve 3,5 milliárd eurót (az ERDF alap 30 százaléka) lehetne költeni. Ennek legalább 6 százalékának fenntartható városfejlesztésre kellene mennie, ami 697 millió eurót jelent.

A negyedik szakpolitikára az ESF+ adna 4,8 milliárd eurót, amelynek keretében társadalmi befogadásra 1,202 millió eurót (a források legalább 25 százaléka), az anyagi depriváció csökkentésére pedig 96 millió eurót (a keret 2 százaléka) lehetne fordítani.

A beruházási javaslatok között pedig a bizottság azt javasolja, hogy a lemaradó régiókat és a hátrányos helyzetű csoportokat helyezze középpontba a kormány. Ennek megfelelően a foglalkoztatás terén

  • javítsa a foglalkoztatáshoz való hozzáférést, különösen a tartós munkanélküliségben lévők és az inaktívak esetében
  • támogassa a nők munkaerőpiaci részvételét és a jobb munka-magánélet egyensúly kialakítását.

Az oktatás terén magas prioritásként kezelje a minőség javítását és támogassa az oktatáshoz való hozzáférést és annak befejezését, vagyis

  • szorítsa vissza a korai iskolaelhagyást
  • csökkentse a hátrányos helyzetű csoportok (főleg romák) kirekesztését,
  • erősítse az alapkészségeket és a fő kompetenciákat
  • támogassa a felnőttek képzését.

A társadalmi befogadás terén kezelje kiemelt prioritásként a marginalizált közösségek integrálásának támogatását például

  • a hátrányos helyzetű régiókban szociális és oktatási intézkedésekkel
  • a lakhatási kirekesztettség kezelésével
  • a diszkrimináció csökkentésével.

Emellett az anyagi depriváció kezelésére is találjon megoldást.

Az egészségügy területén a megfizethető egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés javítására, valamint az intézményi ellátásról a közösségi alapú szolgáltatásra való áttérés támogatására adna pénzt az EU. A bizottsági javaslatok a releváns infrastrukturális fejlesztéseket is beleértik a fent említett keretbe.

Az egyeztetéseket már most útjára indítaná a bizottság

2021-től 20 milliárd euró áll Magyarország rendelkezésére, amit fel lehet használni azokra a kihívásokra, amelyeket az országjelentésben megfogalmaztak - mondta Vittoria Alliata-di Villafranca, a regionális és várospolitikai főigazgatóság igazgatója. Előadásában az igazgató arról beszélt, hogy az uniós források elköltésére tett javaslataik célja az lenne, hogy az uniós forrásokkal hozzá lehessen segíteni a magyar vállalkozásokat ahhoz, hogy termelékenyebbé, innovatívabbá válhassanak, hiszen az elemzések azt mutatják, hogy a magyar vállalatok innovációs képessége nagyon alacsony.

Emellett szeretnék, ha az uniós forrásokkal hozzá lehetne segíteni Magyarországot egy zöldebb, alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttéréshez, illetve, ha javulna a közlekedési összekapcsoltság, és egy fenntarthatóbb közlekedésre (például vasútfejlesztés, alacsony szén-dioxod-kibocsátású közlekedésre való áttérés, a határon átnyúló utak összekapcsolása révén) térne át az ország. Vittoria Alliata-di Villafranca továbbá kiemelte még a régiók közötti és régiókon belüli egyenlőtlenségek csökkentésének szükségességét is.

A bizottság szeretné, ha az olyan országok, mint Magyarország, a rendelkezésre álló forrásoknak - ez esetben a 20 milliárd eurós keretnek - legalább a 65 százalékát az első (k+f) illetve a második (zöldebb gazdaság) szakpolitikai prioritásokban megjelölt célokra költenék - mondta az igazgató, de azt is hangsúlyozta, hogy ezt még meg kell vitatni és még változhat a javaslat.

Vittoria Alliata-di Villafranca ugyanakkor elmondta, hogy bár a magyar kormánnyal is már most elkezdenék a párbeszédet az uniós források elköltéséről, a bizottságnál úgy vélik, hogy a következő hétéves keretről a végső megállapodás nem fog megszületni az Európai Parlamenttel 2020 vége előtt. Ennek ellenére a lehető legtöbb munkát szeretnék elvégezni a következő költségvetési ciklus előtt, hogy a programokat minél hamarabb el lehessen indítani.