Szerkesztőségi cikket szentelt az Irish Times és a Financial Times (FT) is a magyarországi tüntetéssorozatnak. Az előbbi arra a következtetésre jut, hogy ezek nem pusztán a rabszolgatörvényként elhíresült túlóratörvény elleni tiltakozásnak adnak hangot, hanem az Orbán Viktor miniszterelnök illliberális rezsimjével szembeni elégedetlenségnek is. Ez a rendszer erősíti a társadalom központi ellenőrzését és elfojtja a különvéleményeket.

Magyarország sodródása az autoriter rendszer felé komoly kihívás az Európai Uniónak, amely nem találja egy egységes választ erre a problémára. Nehezíti a helyzetet, hogy az uniós alapszerződés kidolgozói nem láttak előre, az ilyen rendszerek kialakulásának veszélyét. Bár az EU szintjén jogi lépések indultak egyes magyar törvényekkel szemben Orbán Viktor miniszterelnök tovább folytatja a demokráciát és a jog uralmát aláásó reformjait - vélik az Irish Times szerkesztői. Szerintük egy ponton elkerülhetetlen lesz a komoly összecsapás a felek között, ki kell derülnie ugyanis, hogy az EU mennyire veszi komolyan alapértékeinek megsértését.

Kapcsolódó

Valami van

Orbán Viktor nyolc éven át rendíthetetlenül őrizte hatalmát - kezdődik az FT szerkesztőségi cikke. A magyar miniszterelnöknek ugyan időnként szembe kellett nézni némi tiltakozással, miközben bevezette Vlagyimir Putyin orosz államfő "irányított demokráciájának" puhább változatát, ám most valami új történik. Az elmúlt napokban ellene demonstráló tömeg ugyan nem volt nagy, a tiltakozások nem jelentenek komoly kihívást az Orbán-kormánynak, de talán új fejezetet nyithatnak a magyar politikában.

Az FT értékelése szerint az újdonság a tiltakozók dühe és az általában külön utakon járó ellenzéki csoportok egységes fellépése. Miközben a szakszervezetek, diákcsoportok és civil szervezetek együtt vonulnak, a kormány megszokott mumusa, Soros György magyar származású, filantróp üzletember mesterkedését láttatja a háttérben.

Ellenpont

A brit üzleti lap szerkesztői úgy látják, hogy a kormány a rabszolgatörvény kezdeményezésével túllőtt a célon. Miközben az a túlórák szaporításával keres megoldást a munkaerőhiányra, százezrek emigráltak az országból Nyugat-Európába jobb munkát keresve és az Orbán-kormány világossá tette, hogy nem kívánja bevándorlással növelni a munkaerőt az országban.

Az FT szerkesztőségi cikke szerint magyarországi tüntetések látványos ellenpontjai a franciaországi sárga mellényesek tiltakozó mozgalmának. Az utóbbit Emmanuel Macron francia államfő gazdasági reformjai váltották ki, amelyek rövid távon rontják az emberek életszínvonalát, e s ezzel a nacionalista ellenzék malmára hajtják a vizet. Ezzel szemben úgy tűnik, hogy Magyarországon Orbán Viktor populista jóléti ígéretei futottak a realitások falának.

Macronhoz hasonlóan a magyar kormányfő is engedményekre kényszerülhet, és talán ezek nem lesznek elegek - vélik az FT cikkírói. A mostani tiltakozások átalakulhatnak egy tartósabb kampánnyá, amelynek célja a jogrendszer, a médiaszabadság és a demokratikus intézmények helyreállítása, amiket a magyar vezető igen energikusan bontott le.

Nézzenek egymás szemébe!

Az Európai Néppártban (EPP) senki sem számíthat külön elbánásra, ha az európai alapjogokról - a jog uralmának érvényesítéséről, a szólásszabadság biztosításáról, a demokráciáról - van szó. Az EPP nagy többséggel megszavazta a magyar kormánnyal szemben az uniós alapszerződés 7. cikkelye szerinti eljárás kezdeményezését az Európai Parlamentben (EP) - mondta Manfred Weber, az EPP európai parlamenti frakcióvezetője az Euractiv hírportál lengyel kiadásának adott interjújában. Ezt megelőzően hitet tett a mellett, hogy fel kíván lépni az Európában terjedő populista és radikális mozgalmakkal szemben, mire a riporter megkérdezte: nem mond-e ellent ennek a Fidesz tagsága az EPP-ben?

Weber szerint az említett szavazással a néppárt megtette, ami elvárható volt tőle, immáron a tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanácson a sor, hogy - elfogadva az EP javaslatát - napirendre tűzze a jogállamiság magyarországi megsértésének ügyét. Itt az ideje, hogy azok az uniós vezetők, például Macron, akik bírálják Orbán Viktort, ám ebben a testületben egy asztalnál ülnek vele, a szemébe nézve elmondják neki, mit kifogásolnak a politikájában - mondta Weber.

Az EPP arra vár, hogy az Európai Bíróság miként értékeli például a magyarországi civiltörvényt. Ennek ismerete újabb érvet adhat a néppárt kezébe, hogy felszólítsa az tanácsot: vegye napirendre a budapesti kormánnyal kapcsolatos EP-határozat tárgyalását.

Sargentini intézkedéseket sürget

Judith Sargentini az EP zöld képviselője, a magyar jogállamiságról készült uniós jelentés szerzője szerint - az elmúlt napok eseményei fényében - mielőbb el kell indítani a 7-es cikkely szerinti eljárást Magyarország ellen, hogy a jogállamot leépítő budapesti kormányt jobb belátásra bírják - derült ki a 444 tudósításából. A képviselő kifogásolta, hogy miközben az EPP az uniós értékekről papol, megtűr a soraiban egy olyan politikai erőt, mint a Fidesz, amely súlyosan megsérti ezeket.

Az Európai Tanács négyötödös többséggel dönthet úgy, hogy megítélése szerint Magyarországon korlátozzák a jogállamot, és felszólíthatja a budapesti vezetést, hogy ezt szüntesse meg. Ha nem teszi, akkor végső esetben megvonhatják Magyarország szavazási jogát az uniós testületekben.