Magyarországon több mint kétszer annyian vannak, akik az uniót kedvező színben látják, mint azok, akiknek a fejében negatív kép él az EU-ról: 43 százalék pozitív; 19 százalék negatív; 38 százalék semleges véleményen van. Régiós összehasonlításban a magyarokénál csak Lengyelországban és Romániában kedvezőbb az Unió megítélése.

Az EU imázsa Magyarországon csak kevéssé függ olyan demográfiai tényezőktől, mint a nem és az életkor. Szorosabb az összefüggés a társadalmi státusszal: azok látják az uniót kedvezőbben, akik sikeresebbek a saját életükben, míg a társadalomtól leszakadók, például a munkanélküliek vagy a magukat alacsonyabb társadalmi státuszba sorolók véleménye negatívabb. A politikai kérdések és európai ügyek iránt érdeklődők, illetve az unió működését jobban értők körében magasabb az unióhoz pozitív imázst kapcsolók aránya. A politikai beállítódástól nem függ markánsan az EU-ról alkotott kép Magyarországon: a kormányban bízók és nem bízók között ugyanannyian vannak azok, akik kedvező színben látják az uniót.

Kapcsolódó

A magyarok EU-képében az utazás, tanulás és munkavállalás szabadságán kívül nem igazán jelenik meg más jelentéstartalom markánsan: a többi értéket ennél jóval kevesebben és nagyjából egyenlő arányban választották; mindegyiket az EU-átlagnál kevesebben.

A felmérés tanulsága szerint 2018 folyamán nőtt Magyarországon az uniós témák iránti érdeklődés és az azokról való tájékozottság: a magukat európai ügyekben tájékozottnak tartók aránya elérte az 58 százalékot. Ezzel a magyarok tájékozottsága felülmúlja az uniós átlagot, ami 52 százalék volt. Szintén többségben vannak (igen: 50 százalék; nem: 47 százalék) Magyarországon azok, akik úgy érzik, hogy számít a szavuk az Unióban.

A felmérésből az is kiderül, hogy jól működik a kormány propagandája: az Európai Unió polgárai fő kihívásnak - minden más problémát fontosságban messze maga mögé utasítva - a bevándorlást tartják. A válaszadókat az egyik legjobban megosztó kérdés, hogy országuknak segíteni kellene-e a menekülteket. A magyar lakosság kétharmada segítségnyújtás-ellenes, és a többség (52 százalék) nem támogatja az uniós közös európai bevándorlási politikát sem. Ezzel szemben az unió lakóinak valamivel több, mint kétharmada (69 százalék) úgy véli, segíteni kell őket

Magyarországon messze a legtöbben az egészségügyi és szociális biztonságot tartják az ország fő problémájának. A második legtöbbek által említett probléma Magyarországon az áremelkedés. A bevándorlás a harmadik helyre szorul: csupán minden ötödik válaszadó említette a két legfontosabb probléma egyikeként. A terrorizmus hazai vonatkozásban nem jelenik meg problémaként.