Szalai Gabriella a lap szerdai kiadásában megjelent interjúban azt hangsúlyozta, hogy sokkal olcsóbb előbb a fogyasztást csökkenteni, és ehhez eleve kisebb termelőrendszereket tervezni, mint egy nagyobbat "kitisztítani" megújuló energiaforrásokkal.
A Kárpát-medence rendkívül érintett az éghajlatváltozás hatásaiban, jelentősen nő a 30 Celsius-fok feletti középhőmérsékletű napok száma, a csapadék mennyisége csökken és kiszámíthatatlanabbá válik, hatalmas károkat okozva - mondta a magyarországi szakvállalatok által támogatott MEHI ügyvezetője. Felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország az európai uniós átlagnál 87 százalékkal több energiát használ fel egységnyi bruttó hazai termék (GDP) előállítására, a fejlődő államok pont az átállás elősegítésére kapnak uniós támogatást.
Kapcsolódó
Szalai Gabriella az újlakás-áfa és a csok kapcsán hangsúlyozta, nagyon sok múlik a szabályozókon annak érdekében, hogy energetikailag korszerű házak épüljenek.
Emlékeztetett arra, hogy a kormány jelenleg a 2030-as célokról egyeztet az Európai Bizottsággal, és komoly kihívást jelent, hogy a 2020-as vállalásoktól eltérően például ebbe már a közlekedés is beleszámít. A szakember szerint azonban az uniós átlag 32,5 százalékos megtakarítás eléréséhez alapjaiban kellene átszabni a magyar gazdaság szerkezetét. "Számítások szerint a GDP-nk alapján 16 százalékos vállalás lenne a méltányos."
Felidézte, hogy az Európai Környezetvédelmi Ügynökséget aggasztja a magyarországi levegő rossz minősége, amiért - különösen a szálló por tekintetében - a korszerűtlen fűtés okolható. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, nagy jövőt lát a távhő előtt.