A június 18-án kihirdetett ítéletben az Európai Bíróság nagytanácsa helyt adott az Európai Bizottság által a Magyarországgal szemben benyújtott, kötelezettségszegés megállapítása iránti keresetnek.

A bíróság szerint ugyanis Magyarország azáltal, hogy nyilvántartásba vételi, bejelentési és közzétételi kötelezettségeket írt elő a bizonyos összeghatárt meghaladó mértékű külföldi támogatásban közvetlenül vagy közvetve részesülő civil szervezetek egyes kategóriáinál, és szankciókat helyezett kilátásba az e kötelezettségeknek eleget nem tévő szervezetekkel szemben, az e szervezetek és a számukra ilyen támogatást nyújtó személyeknél hátrányosan megkülönböztető és indokolatlan korlátozásokat vezetett be.

Kapcsolódó

E korlátozások ugyanis a tagállamokat az EU működéséről szóló szerződés szerinti szabad tőkemozgás alapján terhelő kötelezettségekbe, valamint az EU Alapjogi chartájában szereplő a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához való jogra, a személyes adatok védelméhez való jogra és az egyesülés szabadságához fűződő jogra vonatkozó kötelezettségekbe ütköznek.

A még 2017-ben a magyar parlament elfogadott egy törvényt, amelyet a külföldről származó adományokban részesülő civil szervezetek átláthatóságára irányuló törvényként terjesztettek elő. Ennek értelmében e szervezeteknek a magyar bíróságoknál "külföldről támogatott szervezetként" kell nyilvántartásba vetetniük magukat,  abban az esetben, ha az általuk kapott, más tagállamokból vagy harmadik országokból származó adományok éves mértéke egy meghatározott összeget meghalad. A nyilvántartásba vételkor többek között az 500 ezer forint összeget elérő vagy meghaladó mértékű támogatást nyújtó adományozók nevét és a támogatás pontos összegét is meg kell adniuk. Ezt az információt ezt követően közzéteszik a nyilvánosság számára ingyenesen elérhető elektronikus felületen. Az érintett civil szervezeteknek továbbá a honlapjukon és minden kiadványukban fel kell tüntetniük, hogy "külföldről támogatott szervezetnek" minősülnek.

Emiatt az Európai Bizottság kötelezettségszegés megállapítása iránti keresetet nyújtott be az Európai Bíróságon Magyarországgal szemben.

A bíróság egyik fontos érve, hogy az ominózus ügyletek tőkemozgásnak minősülnek. Továbbá a törvény által előírt intézkedések alkalmasak arra is, hogy az érintett egyesületekkel, alapítványokkal szemben bizalmatlan légkört teremtsenek. Magyarország pedig nem bizonyította azt, hogy szükség van az egyesületi finanszírozás átláthatóságának növelésére.

Az uniós jogból eredő kötelezettségeit nem teljesítő tagállam ellen irányuló kötelezettségszegési eljárást az Európai Bizottság vagy más tagállam indíthatja meg. Ha a bíróság végül megállapítja a kötelezettségszegést, az érintett tagállamnak a lehető leghamarabb teljesítenie kell az ítéletben foglaltakat.

Amennyiben a brüsszeli bizottság úgy ítéli meg, hogy a tagállam nem teljesítette az ítéletben foglaltakat, újabb, pénzügyi szankciók kiszabására irányuló keresetet indíthat. Amennyiben a tagállam nem tett eleget a valamely irányelv átültetésére elfogadott intézkedései bizottságnak történő bejelentésére vonatkozó kötelezettségének, a bíróság - a bizottság indítványa alapján - már az első ítéletben szankciókat alkalmazhat - olvasható a bíróság közleményében.

Reagál az igazságügyi miniszter

A kormány elkötelezett a civil szervezetek átláthatóságának biztosítása mellett - nyilatkozta Varga Judit igazságügyi miniszter az Európai Unió Bíróság csütörtökön kihirdetett ítéletét követően az MTI-nek. A külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló magyar szabályozásnak is ez a célkitűzése, amelynek jogszerűségét a bíróság mai ítélete megerősítette - véli Varga.
A kormány álláspontja továbbra is az, hogy a magyar szabályozásban előírt nyilvántartásba vételi és közzétételi kötelezettségek nem nehezítették meg a támogatott szervezetek finanszírozását vagy működését - közölte a miniszter, hozzátéve, hogy a bíróság ítélete nem hivatkozik egyetlen konkrét adatra vagy bizonyítékra sem, ami ilyen hatást igazolna.
A miniszter elmondta: "jogos elvárás a társadalom részéről, hogy a civil szervezetek finanszírozásuk forrására is kiterjedően átláthatóan működjenek. A kormány a bíróság ítéletére is figyelemmel biztosítani fogja az ehhez szükséges eszközöket".