Az Európai Bizottság felszólító levelet küld Magyarországnak, amiért az nem teljesítette az Európai Unió Bíróságának 2020. december 17-i ítéletében foglaltakat.

Ítéletében a bíróság kimondta, hogy a nemzetközi védelem biztosításának, illetve az EU területén tartózkodásra nem jogosult harmadik országbeli állampolgárok visszaküldésének tekintetében Magyarország nem teljesítette az uniós jogból eredő eljárási kötelezettségeit. Az Európai Bizottság álláspontja szerint Magyarország nem hozta meg az ítéletben foglaltak teljesítéséhez szükséges intézkedéseket, különösen a menekültügyi eljárásokról szóló irányelv, a befogadási feltételekről szóló irányelv és a visszatérési irányelv vonatkozó rendelkezései tekintetében.

Az Európai Bizottság ezért nyomatékosan felszólítja Magyarországot, hogy hozzon meg és hajtson végre minden, a helyzet orvoslásához szükséges intézkedést.

Magyarországnak két hónap áll a rendelkezésére, hogy válaszoljon a Bizottság által felvetett aggályokra. Ha Magyarország nem oszlatja el ezeket az aggályokat, a Bizottság úgy határozhat, hogy ismét az EU Bírósága elé terjeszti az ügyet, ezúttal pénzügyi szankciók meghozatalát javasolva.

A menekültügyi eljárások sem EU-kompatibilisek

Az Európai Bizottság indokolással ellátott véleményt és felszólító levelet küld Magyarországnak, mivel az nem ültette át maradéktalanul a nemzeti jogba a menekültügyi eljárásokról szóló irányelvet, amely az egész EU-ban közös eljárási garanciákat határoz meg a nemzetközi védelem iránti kérelmek elbírálása tekintetében.

A szerdán kiadott, indokolással ellátott véleményt megelőzően az Európai Bizottság 2015 szeptemberében küldött felszólító levelet Magyarországnak a személyes meghallgatásra, az orvosi szűrővizsgálatokra, valamint a kísérő nélküli gyermekek és tizenévesek számára nyújtandó garanciákra vonatkozó rendelkezések ügyében. Az új felszólító levél olyan további, a menedékjog iránti kérelmek vizsgálatát érintő rendelkezésekre tér ki, amelyeket későbbi határidővel kellett átültetni.

Magyarországnak két hónap áll rendelkezésére, hogy értesítse a Bizottságot az irányelv teljes körű átültetése érdekében hozott intézkedésekről. Kielégítő válasz hiányában a Bizottság Magyarországot a Bíróság elé idézheti, valamint indokolással ellátott véleményt küldhet az átültetésre váró fennmaradó rendelkezések miatt.

Át kellene ültetni az ötödik pénzmosási irányelvet is

A brüsszeli testület indokolással ellátott véleményt küldött Magyarországnak az 5. pénzmosási irányelv nemzeti jogba történő hiányos átültetése miatt.

Magyarország ugyanis nem ültetett át bizonyos uniós szabályokat, például a nem névre szóló számlákra, a hatékony szankciókra, a tényleges tulajdonosok kilétére vonatkozó információkhoz való hozzáférésre, valamint az illetékes hatóságok közötti információcserét szabályozó feltételekre vonatkozóan.

A tagállamoknak 2020. január 10-ig át kellett ültetniük a nemzeti jogukba az ötödik pénzmosási irányelv szabályait. Amennyiben Magyarország két hónapon belül nem hangolja össze nemzeti jogszabályait az uniós joggal, a Bizottság úgy határozhat, hogy az ügyet az EU Bírósága elé terjeszti.

Az uniós energiahatékonysági szabályok végrehajtása sem stimmel

Az Európai Bizottság indokolással ellátott véleményben szólította fel Magyarországot és Görögországot az uniós energiahatékonysági szabályok helyes végrehajtására. Az energiahatékonysági irányelv, mely létrehozza az energiahatékonyság Unión belüli előmozdítását célzó intézkedések közös keretrendszerét, arra irányul, hogy az Unió teljesíteni tudja az energiahatékonyság javítására irányuló uniós célt, és a jövőben további előrehaladást érjen el az energiahatékonyság terén.

Az Európai Bizottság hiányosságokat tárt fel elsősorban a közintézmények épületei, a végfelhasználási energiamegtakarítás kiszámítása, a fűtési és hűtési rendszerek, valamint az érdekellentétek tekintetében. Magyarországnak és Görögországnak két hónap áll a rendelkezésére e hiányosságok orvoslására. Ha ez nem történik meg, a Bizottság az ügyet az Európai Unió Bírósága elé viheti.

Eljárás indult az európai elfogatóparancsra vonatkozó szabályozás miatt is

Magyarország ellen amiatt is kötelezettségszegési eljárás indult, hogy az európai elfogatóparancsról és a tagállamok közötti átadási eljárásokról szóló kerethatározatot sem ültetet át teljes kürűen. A Bizottság emiatt felszólító levelet küld Magyarországnak.

A 2004. január 1-je óta működő európai elfogatóparancs egyszerűsített eljárásokról rendelkezik a tagállamok közötti átadás tekintetében: ha valamelyik tagállam bírája elfogatóparancsot bocsát ki egy súlyos bűncselekményt elkövető gyanúsított letartóztatására és fogva tartására, az elfogatóparancs az EU egész területén érvényes. Az európai elfogatóparancs megfelelő működésének biztosításához elengedhetetlen, hogy mindegyik tagállam teljes körűen és megfelelően átültesse nemzeti jogába a kerethatározat valamennyi rendelkezését.

Az Európai Bizottság számos megfelelőségi problémát állapított meg Magyarország mellett négy másik tagállam esetében is. Ezek egyes cikkek nem megfelelő vagy hiányos átültetését jelentik, különös tekintettel a végrehajtás megtagadásának eseteire. Az öt érintett tagállamnak mostantól két hónap áll a rendelkezésére, hogy egyértelművé tegye, milyen intézkedéseket kíván hozni az európai elfogatóparancsról szóló kerethatározat helyes és teljes körű végrehajtása érdekében.