Az Európai Bizottság csütörtökön felszólította Magyarországot, hogy hajtsa végre az Európai Bíróság által a külföldi finanszírozású nem kormányzati szervezetekről szóló magyar törvénnyel kapcsolatban hozott ítéletet. A brüsszeli testület arra hívja fel a figyelmet, hogy amennyiben a magyar kormány nem hajtja végre az EU Bíróságának ítéletét, akkor ebben az ügyben a Bizottság ismét az Európai Bírósághoz fordulhat és pénzügyi szankciók kiszabását kérheti, miután lehetőséget biztosított a tagállamnak arra, hogy kifejtse álláspontját.
A bizottság közleménye emlékeztet, hogy 2020. június 18-i ítéletében az Európai Bíróság úgy találta, hogy a nem kormányzati szervezetekről szóló magyar törvény ("átláthatósági törvény") sérti a tőke szabad mozgására vonatkozó uniós szabályokat, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartája által védett, a személyes adatok védelméhez és az egyesülés szabadságához fűződő alapvető jogokat. A bíróság különösen azt emelte ki, hogy az egyesülés szabadságához való jog a demokratikus és pluralista társadalom egyik alapja, és magában foglalja a civil társadalmi szervezetek pénzügyi források felkutatására, biztosítására és felhasználására vonatkozó jogait.
A bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a magyar szabályozás veszélyezteti a civil társadalom által a demokratikus társadalmak független szereplőjeként betöltött szerepet, aláássa a civil szervezetek egyesülési szabadsághoz való jogát, bizalmatlan légkört teremt velük szemben, és korlátozza az adományozók adatvédelmi jogait. Az Európai Bíróság ítéletei az érintett tagállamra nézve azonnal kötelező erejűek.
A Bizottság úgy véli, hogy Magyarország a Bizottság többszöri felszólítása ellenére sem hozta meg az ítéletben foglaltak teljesítéséhez szükséges intézkedéseket, illetve Magyarország nem helyezte hatályon kívül az átláthatósági törvényt, amelyet a bíróság az uniós joggal ellentétesnek talált. A Bizottság ezért csütörtökön felszólító levélben kérte Magyarországot, hogy hozza meg és hajtsa végre a helyzet orvoslásához szükséges valamennyi intézkedést.
Magyarországnak két hónap áll a rendelkezésére, hogy válaszoljon a Bizottság által felvetett aggályokra. Amennyiben erre nem kerül sor, a Bizottság úgy határozhat, hogy pénzügyi szankciókra tett javaslattal ismét az Európai Unió Bírósága elé terjeszti az ügyet.
A menekültügyi szabályozás miatt is lépett az EU
Az Európai Bizottság indokolással ellátott véleményt küldött Magyarországnak a koronavírus-világjárvánnyal összefüggésben elfogadott azon jogszabályokkal kapcsolatban, amelyek a Bizottság véleménye szerint jogellenesen korlátozzák a menekültügyi eljáráshoz való hozzáférést. A jogszabály szerint a nem uniós állampolgároknak ahhoz, hogy Magyarországon nemzetközi védelemért folyamodhassanak, először szándéknyilatkozatot kell tenniük arról, hogy egy az Európai Unión kívüli magyar nagykövetségen kívánnak menedékjogot kérelmezni, és erre a célra a magyar hatóságok mérlegelése szerint különleges beutazási engedélyt kell kiállítani számukra. A Bizottság úgy véli, hogy a magyar jogban meghatározott új menekültügyi eljárások sértik a menekültügyi eljárásokról szóló irányelvet, amelyet az Európai Unió Alapjogi Chartájának fényében kell értelmezni.
A Bizottság közleményében megjegyzi, hogy 2020. október 30-án felszólító levelet küldött Magyarországnak az új rendelkezésekkel kapcsolatban, ám a magyar hatóságok válasza nem oszlatta el kellően a Bizottság aggályait. A testület továbbra is úgy véli, hogy a szóban forgó jogszabály sérti az uniós jogot, mivel kizárja, hogy a Magyarország területén - és a határon - tartózkodó személyek nemzetközi védelemért folyamodjanak.
A magyar hatóságoknak két hónap áll a rendelkezésükre, hogy meghozzák a szükséges intézkedéseket ezen aggályok orvoslására, különben az Európai Bizottság az Európai Unió Bíróságán keresetet indíthat az ügyben.
Szemben az EU-val
Az ügyben is kötelezettségszegési eljárást indított Brüsszel, mert Magyarország nem követte az Egészségügyi Világszervezetnek (WHO) a kannabiszra és a kannabiszhoz kapcsolódó anyagokra vonatkozó ajánlásairól az ENSZ Kábítószer-bizottságában 2020 decemberében tartott szavazás során képviselt uniós álláspontot.
A Bizottság emlékeztet, hogy az Európai Tanács által 2020 novemberében elfogadott uniós álláspont kötelező az uniós tagállamokra nézve, amelyeknek az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdésével összhangban ennek megfelelően kell szavazniuk a Kábítószer-bizottságban. Magyarország a WHO ajánlásairól tartott szavazás során kétszer szavazott az uniós állásponttal ellentétesen.
A kannabisz továbbra is nemzetközi ellenőrzés alatt álló kábítószer. A WHO ajánlásai annak biztosítására irányultak, hogy a kannabisz és a kannabiszhoz kapcsolódó anyagok az aktuális tudományos és orvosi ismeretek figyelembevételével a lehető legmegfelelőbb nemzetközi ellenőrzés hatálya alá tartozzanak.
Magyarországnak két hónap áll a rendelkezésére, hogy válaszoljon a Bizottság által felvetett érvekre. Ennek elmaradása esetén a Bizottság indokolással ellátott vélemény küldéséről határozhat, ami a kötelezettségszegési eljárás következő szintre léptetését jelenti.