Az Európai Bizottság szerdán közzétette a harmadik, éves jogállamisági jelentését. A jelenleg zajló ukrajnai orosz invázió még inkább rávilágít arra, mennyire fontos a demokratikus értékek, az emberi jogok és a jogállamiság védelme - írta a bizottság közleményében.

Jelentésében a bizottság áttekinti az EU egészére jellemző tendenciákat, és 27 országfejezetben részletesen elemzi az egyes tagállamokban 2021 júliusa óta történt fejleményeket. Az idei jelentés az első, amely konkrét ajánlásokat fogalmaz meg mindegyik tagállam számára – ezt az újítást Ursula von der Leyen elnök jelentette be 2021-ben, az unió helyzetét értékelő beszédében. Az ajánlások azt a célt szolgálják, hogy ösztönözzék a tagállamokat a tervezett vagy már megkezdett reformok végrehajtására, és segítsenek azonosítani, mely területeken van még tennivaló.

A korábbi évekhez hasonlóan a jelentés idén is négy kulcsfontosságú területen tekinti át a jogállamisággal kapcsolatos fejleményeket. Ezek a területek a következők:

  • igazságszolgáltatási rendszerek,
  • a korrupció elleni fellépés kerete,
  • a média sokszínűsége és szabadsága, valamint
  • a fékekkel és ellensúlyokkal kapcsolatos egyéb intézményi kérdések.

A jelentésből kiderül, hogy számos tagállamban dolgoznak olyan reformokon, melyek a korábbi két jelentésben azonosított jogállamisági problémák megoldására irányulnak, ugyanakkor néhány tagállam esetében továbbra is fennállnak rendszerszintű aggályok - áll a közleményben.

A Magyarországnak szóló ajánlások

Az említett négy terület vizsgálata alapján kiadott ajánlásaiban az Európai Bizottság többek között azt szorgalmazza, hogy Magyarország:

  • Erősítse meg az Országos Bírói Tanács szerepét az Országos Bírósági Hivatal elnökére ruházott hatáskör hatékony ellensúlyozása érdekében.
  • Igazítsa ki a Kúriára vonatkozó szabályokat a bírói kinevezések terén.
  • Fogadjon el átfogó reformokat a lobbitevékenységre és a forgóajtó-jelenségre vonatkozóan, és erősítse meg a vagyonnyilatkozatok rendszerét.
  • Mutasson fel komoly eredményeket a magas szinten elkövetett korrupciós ügyekben folytatott nyomozások, büntetőeljárások és a jogerős ítéletek terén.
  • Vezessen be hatékony mechanizmusokat a médiaszabályozó hatóság funkcionális függetlenségének fokozására.
  • Erősítse meg a közszolgálati média független irányításának és szerkesztői függetlenségének fokozására irányuló szabályokat és mechanizmusokat.
  • Fogadjon el olyan jogszabályokat, amelyek biztosítják az állam, illetve az állami tulajdonban lévő vállalatok hirdetési kiadásainak méltányos és átlátható elosztását.
  • Számolja fel a civil társadalmi szervezeteket érintő akadályokat.

Magyarországon nincs előrehaladás

Az Európai Bizottság országspecifikus ajánlásai között Magyarországgal összefüggésben arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi jogállamisági jelentésekben megfogalmazott aggályok jelentős része megválaszolatlan maradt - írta az MTI. 

A jelentés rámutatott, hogy Magyarország a 2020-2022-es korrupcióellenes stratégia keretében hozott legtöbb intézkedés végrehajtását elhalasztotta. A független ellenőrzési mechanizmusok továbbra sem elegendőek a korrupció felderítésére, valamint továbbra is hiányosságok tapasztalhatók a lobbizás és a politikai párt- és kampányfinanszírozás átláthatósága terén. Aggályos, hogy a magas rangú tisztségviselőkkel kapcsolatos korrupciós vádak kivizsgálása során nem folytak megbízható nyomozások - írták.

Civilek, fideszes civilek, közmédia

A kormány széles körben alkalmazza a rendkívüli jogrendből fakadó hatáskörét olyan területeken is, amelyek nem kapcsolódnak a koronavírus-járványhoz. Az uniós testület szerint a civil szervezetekre továbbra is nyomás nehezedik Magyarországon, miközben a jelentős állami finanszírozásban részesülő és a kormányhoz közel álló emberek által irányított alapítványok működőképesek. Az Európai Bizottság végezetül aggodalmát fejezte ki a közszolgálati média szerkesztői és pénzügyi függetlenségével kapcsolatban - írta az MTI.

Ujhelyi: átfogó reformokra van szükség

az uniós bizottság jogállamisági jelentése nyomán egyértelművé vált, hogy azonnali és érdemi lépésekre, valamint átfogó reformokra van szükség a magyar kormány részéről, ugyanis a kormány az elmúlt 12 év során olyan mértékben építette le és üresítette ki a jogállam kereteit, amelyek helyrehozására "szépségtapaszok és kézfogós-mosolygós" brüsszeli képek nem elegendőek - írta Újhelyi István, az MSZP európai parlamenti képviselője az MTI-hez eljuttatott közleményében. "Itt az ideje a mosolydiplomácia helyett a valódi cselekvésnek."