Magyarország esetében november 19-ig jár le a határidő, hogy eleget tegyen annak a korrupcióellenes és jogállamisági reformnak, amelyeket a kondicionalitási eljárás kezelésére vállalt az Európai Bizottság felé. Ez lényegében szerdára meg is történt: a kormány mind a tizenhét darab vállalásáról jogszabály született, amelyet az országgyűlés el is fogadott, valamint megjelent a nemzeti korrupcióellenes stratégia is.

Szeptember 18-án Brüsszel arra tett javaslatot, hogy a kohéziós források függesszék fel, amely 7,5 milliárd eurónak felel meg, majd két hónappal meghosszabbította az eljárást, és ezalatt a magyar kormány elfogadtatta a 17 ígért jogszabályi változást. Ennek eleget is tettek a határidőig, a Bizottság pedig egy kiértékelést készít, amelyről a tagállamok kormányait tömörítő Európai Tanács december 19-én dönt – mint azt az Európai Bizottság a csütörtöki sajtókonferenciáján közölte.

Az EU végrehajtó testületén nagy a nyomás, mivel a német parlament határozatban utasította a berlini kormányt, hogy ne fogadja el a magyar kormány vállalásait, ha azok hatékonyan és egyértelműen nem segítik a korrupcióellenes harcot, valamint a jogállamisági fékek és egyensúlyok helyreállítását. Emellett az Európai Parlament kontingense csütörtök délelőtt ismertette jelentését arról, hogy álláspontjuk szerint sem a november 19-i, sem a decemberi határidőig nem lehet megállapítani, hogy az Orbán Viktor-féle kabinet valóban hatásos lépéseket tett, a vállalásait a jogszabályok elfogadásán túl betartja-e. Az EP-jelentés ezért azt várja el az Európai Bizottságtól, hogy ne oldja fel a kohéziós források befagyasztását.

Reuters: jöhetnek a források, de...

Brüsszeli forrásokra hivatkozva a Reuters arról számolt be, hogy az Európai Bizottság jó úton halad afelé, hogy még ebben az évben feloldja a Magyarországnak szánt több milliárd eurós támogatás zárolását, miután Orbán Viktor miniszterelnök engedett a brüsszeli kéréseknek. A nevük elhallgatását kérő diplomaták szerint a Bizottság elégedett azzal, hogy jelentős engedményekre bírta az Orbán-kormányt, „most, hogy Magyarország gyengélkedő gazdasága arra kényszerítette az önjelölt illiberális keresztes lovagot, hogy az EU-val való megegyezésre törekedjen.”

A tét akár 14,7 milliárd euró (6000 milliárd forint), azaz Magyarország 2022-re becsült GDP-jének közel 10 százaléka is lehet. Bár ennél jóval kisebb összeg felfüggesztését javasolták szeptemberben.

A Reuters emlékeztet, Brüsszelben nagy a bizalmatlanság Orbánnal szemben, miután 12 éve tartó hatalma alatt a magyarországi nem heteroszexuálisok és a menekültek, bevándorlók jogai gyengültek, valamint a nem kormányzati szervezetek, az akadémikusok, a bíróságok és a média felett nőtt az állami kontroll.

„Meg fogják kapni a pénzt, de nem komoly feltételek nélkül” – mondta egy magas rangú uniós tisztviselő a Reutersnek. A Bizottság következő döntése az ügyben a források november 29-én várható, a korábban tervezett november 22. helyett.

A Bizottság eddig 7,2 milliárd eurót zárolt Magyarország számára a helyreállítási alapból is, itt egyelőre a magyar terveket sem fogadták még el. A korrupció miatt felfüggesztett további 7,5 milliárd euróval együtt összesen 14,7 milliárd eurót vár Brüsszeltől. Most elképzelhető olyan forgatókönyv, hogy a Bizottság nem is javasolja a teljes forráskészlet azonnali lehívhatóságát, hanem több tételt visszatarthat, amíg a reformok bizonyítanak.

Egyáltalán nem biztos, hogy mennyire valósak a reformok

Az Európai Parlament szakjelentésénél már említettük, hogy sok olyan reform van, amelynek hatását nem lehet lemérni. Például két hónap alatt nem lehet lemérni, hogy az egyszereplős közbeszerzések aránya tényleg csökken-e, valamint hogy mennyire lesz hatékony az új korrupcióellenes szervezet, az Integritás Hatóság tevékenysége. 

A 2015-19 közötti időszakban az OLAF a Magyarországnak fizetett uniós pénzek elköltésének közel 4 százalékánál tapasztalt szabálytalanságokat, ami messze a legrosszabb eredmény a 27 uniós tagállam közül. Fontos hangsúlyozni, hogy az uniós csaláselleni hivatal nyomozati jogkörrel nem rendelkezik, és nem is vizsgál minden esetet még az összes jelentett visszaélés közül sem. Orbán Viktor erre az adatra korábban úgy reagált, hogy Magyarország nem korruptabb, mint a blokk többi tagja.

A források szerint a Bizottság feltételes jóváhagyása a Magyarországnak szánt milliárdos összegek odaítélésének feltétele a demokrácia normáinak folyamatos betartása lenne, ami azt jelenti, hogy Brüsszel a jövőben ismét leállíthatja a pénzrészletek átutalását. Lényegében ugyanezt kérték az EP-képviselők is csütörtök délelőtt. Bár részükről olyan javaslat is elhangzott, hogy a felfüggesztett összegeket továbbra se folyósítsák, viszont a nem befagyasztott tételeket utalják el a kormánynak.

A blokk tagországainak európai ügyekért felelős miniszterei pénteken Brüsszelben megvitatják Magyarország demokratikus teljesítményét, de egyelőre nem hoznak döntést. Kérdéses egyébként, hogy a Tanács hogyan döntene, ha be kellene fagyasztani a forrásokat, mert az unió végrehajtó testülete erre tenne javaslatot. Míg Németország és Hollandia, valamint a Baltikum országai várhatóan a befagyasztás mellett szavaznának, addig Olaszország új jobboldali miniszterelnökével, Giorgia Melonival pártoló tagként számolhatna Orbán Viktor kormánya. Lengyelországgal a magyar viszony ugyan megromlott az ukrajnai háború miatt, de Mateusz Morawiecki kormányfő Budapest mellé állhatna, mert a lengyelek ellen is zajlik egy jogállamisági eljárás, és Varsó nem örülne a büntetéssel végződő magyar precedensnek.

A tétet tovább emelte, hogy Magyarország megvétózott több fontos uniós döntést is a globális társasági adó minimumától kezdve a háború sújtotta Ukrajnának szánt 18 milliárd eurós támogatásig. De lassan egy éve a fejlődő országokkal sem tud új együttműködési megállapodást elfogadni az EU, mert az Orbán-kormány nem támogatja azt.