Az uniós gazdaság a koronavírus-világjárvány következtében idén mély recesszióba süllyed, annak ellenére, hogy mind uniós, mind nemzeti szinten gyors és átfogó szakpolitikai válaszlépéseket tettek a tagállamok. Mivel a korlátozó intézkedések feloldása az Európai Bizottság tavaszi előrejelzésében feltételezettnél visszafogottabb ütemben halad, a válság a vártnál erőteljesebb hatást fog gyakorolni a 2020. évi gazdasági tevékenységre - derül ki az Európai Bizottság legfrissebb, nyári gazdasági előrejelzéséből.

A 2020. nyári gazdasági előrejelzés szerint az euróövezet gazdasága idén 8,7 százalékkal zsugorodik, szemben a tavasszal várt 7,7 százalékos visszaeséssel. Jövőre 6,1 százalékos növekedés követheti mindezt, ám ez az ütem is lassabb a tavasszal várt 6,3 százalékhoz képest. Az egész EU gazdasága a legfrissebb prognózis szerint idén 8,3 százalékos recesszióba süllyedhet, ami 0,9 százalékponttal nagyobb visszaesést feltételez, mint a tavaszi előrejelzés. A 2021-ben várható növekedés az EU-ban is visszafogottabb lehet: a tavasszal várt 6,1 százalék helyett mindössze 5,8 százalékos lehet a fellendülés.

Kapcsolódó

Az EU valamennyi tagállamát elérte a világjárvány sokkhatása. A 2020. évi termelés visszaesése és a 2021. évi fellendülés erőssége ugyanakkor minden bizonnyal nagy szórást fog mutatni - jegyzi meg az Európai Bizottság. A brüsszeli testület ugyanakkor úgy véli, a májusi és júniusi első adatok alapján, hogy a legrosszabbon talán már túl vagyunk. A gazdasági növekedés az év második felében várhatóan lendületet kap, bár nem lesz teljes és egyenetlen lesz a tagállamok között.

GDP előrejelzés az EU-ban (százalék)
Ország20202021
Belgium-8,86,5
Németország-6,35,3
Észtország-7,76,2
Írország-8,56,3
Görögország-9,06,0
Spanyolország-10,97,1
Franciaország-10,67,6
Olaszország-11,26,1
Ciprus-7,75,3
Lettország-7,06,4
Litvánia-7,16,7
Luxemburg-6,25,4
Málta-6,06,3
Hollandia-6,84,6
Ausztria-7,15,6
Portugália-9,86,0
Szlovákia-9,07,4
Szlovénia-7,06,1
Finnország-6,32,8
Eurózóna-8,76,1
Bulgária-7,15,3
Csehország-7,84,5
Dánia-5,24,3
Horvátország-10,87,5
Magyarország-7,06,0
Lengyelország-4,64,3
Románia-6,04,0
Svédország-5,33,1
EU-8,35,8
Forrás: Európai Bizottság, 2020 nyár

Elszállnak az árak?

A tavaszi előrejelzés óta az általános inflációs kilátások alig változtak, bár az árak alakulását befolyásoló tényezők lényegesen átrendeződtek. Míg az olaj- és élelmiszerárak a vártnál nagyobb mértékben emelkedtek, hatásukat valószínűleg ellensúlyozni fogják a gyengébb gazdasági kilátások, valamint a hozzáadottérték-adó csökkentései és az egyes tagállamokban hozott egyéb intézkedések hatásai.

Az euróövezetben a harmonizált fogyasztói árindex (HICP) alapján mért infláció az előrejelzések szerint 2020-ban 0,3, míg 2021-ben 1,1 százalékos lesz. Az EU egészét tekintve 2020-ban 0,6, illetve 2021-ben 1,3 százalékos lehet a pénzromlás üteme.

Nagy kockázatok

Az Európai Bizottság az előrejelzéssel kapcsolatban arra figyelmeztet, hogy a kockázatok rendkívül nagyok, és túlnyomórészt lefelé mutatnak. A pandémia és az ehhez kapcsolódó esetleges jövőbeli korlátozások mértéke és időtartama egyelőre nem ismert. Az Európai Bizottság előrejelzése a járvány megfékezésére irányuló intézkedések további enyhülését feltételezi, és nem számol a fertőzések második hullámával.

Ugyanakkor felhívja a figyelmet, hogy jelentős a kockázata annak, hogy a munkaerőpiac a vártnál jelentősebb tartós kárt szenved, és a likviditási nehézségek számos vállalkozás számára fizetőképességi problémákhoz vezethetnek. A pénzügyi piacok stabilitását ugyancsak kockázatok övezik, és fennáll annak a veszélye is, hogy a tagállamok esetleg elmulasztják a nemzeti szakpolitikai válaszintézkedések megfelelő összehangolását.

Ha nem sikerül megállapodásra jutni az Egyesült Királyság és az EU közötti jövőbeli kereskedelmi kapcsolatokról, az szintén alacsonyabb növekedést eredményezhet, különösen az Egyesült Királyság esetében. Tágabb értelemben a protekcionista politikák és a globális termelési láncoktól való túlzott elfordulás is negatív hatással lehet a kereskedelemre és a világgazdaságra.

Ezzel szemben felfelé mutató kockázat például a koronavírus elleni oltóanyag korai rendelkezésre állásának lehetősége. A bizottság elemzése nem veszi számításba a NextGenerationEU nevű új eszköz köré épülő helyreállítási tervre vonatkozó bizottsági javaslatot, mivel arról még nem született megállapodás, ezért a javaslatáról való megállapodás szintén a felfelé mutató kockázatok közé sorolható - jegyzi meg a brüsszeli testület elemzése, amely azt is hozzáteszi, hogy általánosan fogalmazva nem zárható ki a vártnál gyorsabb helyreállás sem, különösen akkor, ha a járványügyi helyzet lehetővé teszi a fennmaradó korlátozásoknak a feltételezettnél gyorsabb feloldását.

Mi lesz Magyarországgal?

Az Európai Bizottság a tavaszi előrejelzéshez hasonlóan Magyarország esetében erre az évre 7 százalékos visszaesést vár, ami meghaladja a 2008-09-es pénzügyi válság miatt, 2009-ben tapasztalt recessziót, amikor is a magyar bruttó hazai termék (GDP) 6,3 százalékkal csökkent.

Ezt 2021-ben 6 százalékos növekedés követheti, ám a fellendülés a bizottság szerint várhatóan egyenetlen lesz az év hátralévő részében:

  • a kiskereskedelem májusban már magához tért, de a háztartások vásárlóerejét a munkaerőpiaci helyzet romlása korlátozhatja;
  • a turizmusban szintén csak részleges helyreállás várható;
  • az ipari termelés február és április között 38 százalékkal zuhant be, a visszafogott nemzetközi kereslet pedig arra enged következtetni, hogy a kapacitáskihasználtságban csak fokozatos javulás lehet;
  • az építőipart csak részlegesen érte el a leállás hatása, de a recesszió másodkörös hatásai további visszaesést okozhatnak.

A bizottság előrejelzése szerint a háztartások fogyasztása a munkajövedelmek visszaesése és a magasabb biztonsági megtakarítások miatt csökkenni fog, a beruházások a 2019-es történelmi magasságokból várhatóan bezuhan, a folyamatban lévő projektek egy részét pedig a recesszió miatt várhatóan vagy befagyasztják vagy meg sem valósítják.

Az exportra szintén zuhanás vár 2020-ban miután a magyar gazdaság felettébb ciklikus termékek előállítására (például autóipari termékek) specializálódott, míg a turizmus és az utazási szolgáltatások fellendülését a fizikai távolságtartási előírások gátolhatják. A 2021-ben várható 6 százalékos fellendülést a végső felhasználási komponensek támogathatják.

A valóságban kevesebben dolgozhattak

A foglalkoztatással kapcsolatban az elemzés kiemeli, hogy a foglalkoztatási ráta február és április között a munkaerőpiaci felmérések szerint közel 3 százalékos visszaesést mutattak, ám sokan kényszerszabadságon vannak, ami a hivatalos definíció szerint még foglalkoztatottnak számít. A bizottság elemzői ugyanakkor  arra hívják fel a figyelmet, hogy egyéb adatok viszont arra utalnak, hogy a foglalkoztatásban a visszaesés ennél jóval nagyobb, 5,8 százalék körüli lehetett ebben az időszakban. Emellett a foglalkoztatottaknak körülbelül 4 százaléka vesz részt az ideiglenes bértámogatási programban és dolgozik részmunkaidőben. A javulás jelei akkor mutatkoztak, amikor a havi foglalkoztatási adat májusban emelkedett és csökkent a regisztrált álláskeresők száma június közepén.

A munkanélküliség várhatóan fokozatosan mérséklődik a gazdasági fellendüléssel, de a munkaerőpiac tartósabb pangása miatt a reálbérnövekedés visszafogott maradhat 2020-21-ben.

Az üzemanyagárak és a recesszió szolgáltatásokra gyakorolt hatása miatt az infláció üteme lassult a járvány kitörése óta, ugyanakkor az élelmiszerárak emelkedése továbbra is nagy, aminek az oka a bizottság szerint a nyersanyagárak emelkedésében és a beszerzési láncokban keletkezett zavaroknak tudható be. Az üzemanyagra és a dohánytermékekre kivetett adók emelése júliusban gyorsította a pénzromlás ütemét júliusban. Ezek fényében az Európai Bizottság 2020-ra 3,5, 2021-re 2,8 százalékos inflációt vár Magyarországon.