Alapjaiban határozta meg az orosz-ukrán háború Európa mezőgazdaságát. A konfliktus kihatott a gyártók és a gazdák jövedelmére, de befolyásolta az európai és tagállami döntéshozókat is olvasható a Politico összefoglalójában.

Az orosz-ukrán háború

Oroszország Ukrajna ellen indított inváziója komoly következményekkel járt a világ élelmiszer-ellátása szempontjából. A háborút megelőzően Ukrajna volt a második legnagyobb élelmiszer-alapanyag kibocsátó ország. A konfliktus miatt sok mezőgazdasági termék rekedt az országban. Hosszas tárgyalásokat követően – Törökország közvetítésével – megegyezés született arról, hogy Oroszország kiengedi az ukrán kikötőkből a szegényebb országoknak szánt gabonaszállítmányokat.


NYERTESEK: Törökország, a nemzetközi diplomáciai eredmények miatt. A nagy multinacionális vállalatok, amelyek felvitték az árakat, így jelentős profitot realizáltak a szűkülő kínálatból adódóan.

VESZTESEK: Az ukrán gazdák és a népességrobbanással is küzdő szegény afrikai és közel-keleti országok.

Növényvédő szerek

Az Európai Bizottság tervei szerint 2030-ra felére kellene csökkenteni a növényvédő szerek használatát. Ezzel összhangban Brüsszel javaslatot mutatott be, amelyet a tagállamok agrárminiszterei elutasítottak.

Ennek oka, – összhangban a magyar állásponttal – hogy nincs arra vonatkozó átfogó hatástanulmány, amely alátámasztaná a növényvédők drasztikus korlátozásának hatásait. Emellett nincs arra vonatkozó megbízható előrejelzés sem, hogy hozamcsökkenés nélkül kivezethetők-e a vegyszerek.

NYERTESEK: A tagállamok agrárminiszterei.

VESZTESEK: Stella Kyriakides élelmiszer-biztonsági biztos és csapata

Műtrágyapiac

A háború miatt az Európai Unió Oroszország és Belorusz ellen is szankciókat fogadott el. A korlátozások kiterjedtek a műtrágya behozatalára is, amelyből így hiány alakult ki a kontinensen. Az árak emiatt 145 százalékkal emelkedtek. A két és félszeres drágulás ellenére a műtrágyázás nem kerülhető el, mivel nélküle jelentősen visszaesnének a terméshozamok. Az európai műtrágyapiac szerelői ugyanakkor a jelentős önköltségi ár emelkedése ellenére is jól jártak. A műtrágyagyártás alapanyaga a földgáz, amelynek az ára az idén az egekbe szökött.

NYERTESEK: A tőkeerős európai műtrágyagyártók (Yara , a Basf , az OCI, a Fertiberia és a Grupa Azoty)

VESZTESEK: A gazdák, elsősorban Afrikában és Ázsiában.

Az élelmiszerek címkézése

Az Európában gyártott élelmiszerek közös címkézésnek bevezetése komoly vita forrása volt a tagállamok között. Döntés máig nem született, várhatóan a jövő év elejére lesz eredmény. Az egyik oldalon Franciaország és Németország javaslata áll, amely az összetevők alapján jelölné a termékeket. Ez azt jelenti, hogy az egészségesebb, vagyis alacsony só és cukortartalmú élelmiszereket az ábécében előrébb található betűkkel jelölik, hasonlóan a műszaki cikkek energiaosztályozásához. Az ellenoldal, vagyis elsősorban Olaszország és Spanyolország inkább a részletesebb címkézést támogatta volna.

NYERTESEK: Franciaország, Németország


VESZTESEK: Olaszország, Spanyolország, Csehország

Közös Agrárpolitika

Az új Közös Agrárpolitika - két átmeneti év után - jövőre élesedik: a gazdáknak vállalásokat kell tenniük annak érdekében, hogy előmozdítsák az európai élelmiszer-termelés fenntarthatóságát és megfeleljenek a környezeti elvárásoknak. A KAP véglegesítését megelőzően, még 2020-ban komoly nézeteltérés bontakozott ki a tagállamok miniszterei és az Európai Bizottság között. Brüsszel a túlzott zöldambíciói mögött a zöldpártok és a lobbisták elvárásai húzódtak, amelyet a tagállamok kompromisszumos döntése felülírt.

NYERTESEK: A tagállamok agrárminiszterei

VESZTESEK: A zöldszervezetek és az Európai Bizottság

A politikusok és a lobbisták eltérő akarata várhatóan 2023-ban is sok feszültséget okoz az uniós agrár-döntéshozatalban. Ezekről az ellentétekről itt és itt írtunk bővebben.