A korábbi válságokban romlott az EU megítélése, közben 2020-ban megugrott a pozitív válaszok aránya, ezen a kutatók is meglepődtek. Miközben 10 százalékponttal emelkedett a pozitív verdiktek száma, a semleges, vagy negatív vélemények aránya összességében keveset változott – derül ki az Európai Parlament legújabb Eurobarometer felméréséből.
Mint azt Philipp Schulmeister, a projektet felügyelő szakember újságíróknak elmondta, leülős, személyes interjúk alapján készült a kutatás.
Komoly fordulatot mutat a mostani, egészségügyi válság a korábbi krízisekhez képest. Akkor az emberek többsége inkább elveszítette a bizalmát az Európai Unióval szemben, most viszont épp fordítva, felfelé indult a megítélést mérő mutató.
A járvány legrosszabb idejében ezzel együtt romlott az EU elfogadottsága, különösen a kiszolgáltatott társadalmi csoportok, az idősek, vagy a társuktól elváltak körében, utóbbiak esetében 25-ről 18 százalékra esett a támogatási ráta.
Megfordult az arány – az európaiak 52 százaléka úgy látja, hogy most már nem számít a hangja és a véleménye - Schulmeister szerint a korábbi évek adatai alapján ennek a grafikonnak a hullámzása az Európai parlamenti választásokkal függ össze, ha szavazni kell, akkor számít az európaiak véleménye, ha épp nem, akkor úgy érezhetik, hogy kevésbé.
Kell ide EU?
Az EU megítélésében sok meglepetést is adott a mostani felmérés. Írország, Portugália és Luxemburg válaszadói voltak a legpozitívabbak, itt mindenhol 60-75 százalék között mozgott az EU általános támogatottsága. A régióból Lengyelország volt még kiugróan EU-párti, ott a válaszadók 58 százaléka volt pozitív az EU iránt.
Ami a kutatókat is meglepte, hogy Ausztria jelenleg például a rangsor legalja felé van. Mindössze a válaszadók 35 százalékának van jelenleg pozitív megítélése az EU-ról. A lista végén az eurozóna-tag Szlovákia szerepel 30 százalékos pozitív reakcióval.
Magyarország tartja a középmezőnyös lelkesedését, nálunk összességében a társadalom 80 százaléka támogató, vagy semleges az EU-val szemben, az elutasítók száma kevesebb mint 10 százalék.
A felmérésben feltűnő, hogy az EU megítélésében mindenhol nagy a semleges arány. A leginkább támogató Írországban ez 19, a leginkább negatív Szlovákiában 49 százalék. Mikor rákérdeztünk erre, a kutatást készítő szakértők se tudtak egyértelmű választ adni, nem tudni hogy a semlegesek nem tudják, vagy csak nem akarják megosztani egy ilyen felmérésben a véleményüket.
Mindebbe a nemzeti sajátosságokat is bele kell kalkulálni. Nemzeti specialitás hogy hányan válaszolnak semlegesen – gyakrabban inkább a „nem tudom”, semmint a „nem akarom megmondani” a válasz – mondták kérdésünkre.
Más a vidék, más az igény
A gazdag országok a klímavédelemre koncentrálnak, Görögországban elsősorban a gazdasági kérdésekre, a munkahelyekre fókuszálnak a válaszadók. Nagy szórást mutat a kutatás a tagállamok körében, hogy hol, mit tekintenek a legfontosabb tételnek.
Portugáliában 72 százalék tette a legfontosabb kérdéssé az egészségügyet. Magyarország is ebbe a csoportba tartozott, nálunk is az orvosi ellátást tekintették a legfontosabb tételnek a válaszadók.
Ezzel összemérve Svédországban, Hollandiában és Dániában a klímavédelmi fellépés foglalkoztatja elsősorban az embereket.
A szegénység és a társadalmi kizártság némileg összemosott kérdésköre a litvánokat, a horvátokat, és a franciákat foglalkoztatja leginkább.
A gazdaságélénkítés és a munkahelyteremtés Görögországban kiemelt téma, de a litvánoknál is nagyon fontos kérdés.
Érdekes mód a cseheknél „nyert” az EU határainak katonai védelme, mint kiemelt kérdéskör.
Tájékoztatás