Az Európai Bizottság épp részletesen vizsgálja a magyar javaslatot, ami 17 pontban rendezné azokat a kritikákat, amelyek miatt egyelőre visszatartják Magyarország uniós forrásait – mondta az Európai Parlamentben Johannes Hahn uniós biztos. Az EP kedden a Magyarországnak szánt uniós források befagyasztásáról szóló, jogállamisági aggályokra alapozott és az uniós költségvetés védelmét célzó bizottsági javaslatot vitatott meg.
Pártállás mentén zúdult is bőséggel kritika egyrészt Magyarországra, másrészt pedig az Európai Bizottságra, amiért „csak” 7,5 milliárd eurót tart vissza, amiért nem működnek megfelelően a jogállamisági elvárások Magyarországon.
Hahn erre azt mondta, hogy a magyar kormány által tett ígéretek jó tárgyalási alapot jelentenek. A kormány például vállalta a közbeszerezési eljárási gyakorlat felülvizsgálatát, illetve egy külön hatóság felállítását, ami a visszaélések vizsgálatát és megelőzését felügyeli.
Ugyan a felszólalók között többen sokkal nagyobb büntetést szerettek volna róni a magyar költségvetésre, Hahn szerint meg kell látnunk, hogy milyen megvalósítása lesz a kormányzati vállalásoknak. Itt most lehetőség van egy alternatív időrend alkalmazására, ezért az eredeti határidőnél később, november 19-re kell hatályba lépnie a lépéseknek.
Az Orbán-kormány bőven tett vállalásokat
Nem most, hanem már júliusban benyújtott módosító indítványokat Varga Judit igazságügyi miniszter nevével fémjelezve - mint arról a Napi.hu beszámolt. Akkor a törvények, jogszabályok társadalmi egyeztetésének szabályait szigorították, kibővítették a korrupciós bűncselekmények listáját, azokra szigorúbb büntetőjogi kategóriákat jelöltek ki uniós források esetén, valamint kibővítették a jogi lehetőségeket a pénzvisszaélési ügyek feltárásánál.
Az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény és a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételéről szóló 2010. évi CXXXI. törvény módosításához készült javaslat viszont összesen csak hatoldalas.
Tartalmaz azonban részleteket arról, hogy a Központi Statisztikai Hivatalnak adatokkal kell segítenie a hatásvizsgálatokat a jogszabályalkotás előtt, azok társadalmi véleményezésébe pedig több civilszervezetet is bevonnak. Utóbbi esetében azt is előírja az Orbán-kormány, hogy a kormányzati ellenőrzési szerv évente ellenőrzi, hogy a jogszabály előkészítéséért felelős miniszter ennek a kötelezettségnek eleget tett-e. Amennyiben nem, akkor pénzbírságot szabhatnak ki.
Az nem derül ki, hogy a társadalmi véleményezés menete hogyan változik, milyen szervezetek vehetnek részt benne. Azt viszont tisztázza a kormány törvényjavaslata, hogy 90 százalékban a jogszabályoknál kötelező lesz az egyeztetés a civilekkel. Minden másra későbbi részletes törvénykidolgozást ígérnek.
Tájékoztatás