Július közepén nagy port kavart Magyarország alaptörvényének tizenegyedik módosítása, melyet a parlament kétharmados, kormánypárti többsége el is fogadott: ennek egyik eleme, hogy mostantól egy napon lesznek az EP- és az önkormányzati választások, valamint az utóbbit fél évvel korábbra, 2024 májusára időzítették.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a választók egyszerre fognak polgármesterekre, képviselőkre és EP-listás pártokra voksolni. A módosítás indoklása ugyanaz, mint az országgyűlési választások és a kormány által gyermekvédelminek mondott népszavazás esetében, vagyis hogy ezzel kevesebbe kerül a rendezés, most körülbelül 9-10 milliárd forinttal. Lapunk annak próbált utánajárni, hogy valóban a költségek csökkentése áll-e a lépés hátterében, vagy más terve is van az Orbán-kormánynak.  

Teljesen mást akarnak, mint az EU

Érdemes felidézni, hogy nem csak a választási törvény megváltoztatásáról döntöttek, hanem elfogadtak egy határozati javaslatot is, amely az EU jövőjével kapcsolatosan képviselt magyar álláspontról szól. Ennek egyik eleme árulkodik arról is, mit gondolnak a kormányban az EP-választásról: feloszlatnák a közvetlenül megválasztott Európai Parlamentet. Helyette inkább azt szeretnék, hogy az EP-képviselőket a nemzeti parlamentek delegálják. 

Ez már csak azért is érdekes, mert az uniós tervek jobbára az ellenkező irányba mutatnak: inkább kiterjesztenék az EP jogköreit, valamint nemrégiben az egyszemélyes tagállami vétók eltörlése is napirendre került a Tanácsban. 

Idén májusban fogadták el az uniós választási szabályok felülvizsgálatáról szóló állásfoglalást, amely új játékszabályokat fektetne le 2024-re: többek között lehetővé tenné, hogy ne csak EP-képviselőket lehessen választani, hanem egy európai pártot és egy közös programot is. A kezdeményezést támogató képviselők egy EU-s szintű választókerület létrehozását szorgalmazzák, valamint azt is, hogy a Bizottság elnökét is közvetlenül válasszák meg. A módosításokat viszont minden tagállamnak jóvá kell hagynia, mielőtt azok hatályba léphetnek.

Újra elővették a fiókból, de nem azért, hogy spóroljanak

László Róbert, a Political Capital (PC) választási szakértője a Napi.hu megkeresésére elmondta, hogy a kormány terve önmagában nem hungarikum: gyakran előfordul a világ legkülönbözőbb pontjain, hogy többféle választást, akár népszavazást egy alkalommal rendeznek meg, ahogy legutóbb négy hónapja Magyarországon is történt.

Uniós példák is akadnak

Spanyolországban például sokszor adódik olyan helyzet, hogy az európai parlamenti választásokat egy napon tartják a regionális önkormányzati választásokkal. A spanyol kormány viszont támogatja az Európai Parlament választási reformjait, ellentétben Magyarország politikai álláspontjával.

A PC elemzője valójában azt tartja furcsának, hogy az önkormányzati és az EP-választás egy napra terelése csak most valósul meg, hiszen az ötlet már 2014 előtt is felmerült: akkoriban bővült a polgármesterek és önkormányzati képviselők mandátuma 4-ről 5 évre, és mivel ez megegyezik az európai parlamenti képviselők mandátumának hosszával, szerinte „kézenfekvő lett volna”, hogy összehangolják a két választás időpontját. 

Azonban a kétharmados parlamenti többséget már akkor is birtokló Fideszben „meggondolták magukat”, ezért mind 2014-ben, mind 2019-ben néhány hónapos különbséggel rendezték meg a két választást – állapította meg a szakértő. 

Hogy mi volt az oka annak, hogy ezt 2014 előtt nem lépték meg, csak a kormányban tudhatják. De abban biztosak lehetünk, hogy sem akkor, sem most nem a választási eljárás költségeit mérlegelték.

– állítja László Róbert, majd hozzáteszi, hogy ez a fajta indoklás mindig csak a nyilvánosságnak szánt hivatkozási alap. A szakértő előállt egy lehetséges magyarázattal arra vonatkozóan, mi lehet a kormány valódi szándéka a régebbi tervük aktualizálásával:  

A mögött, hogy jelen állás szerint 2024-ben egy napon szavazhatunk, vélhetően az húzódik meg, hogy a Fideszben a támogatottságuk jelentős visszaesésével számolnak.

Hozzáteszi, ezért sokkal jobban járnak, ha csak egyszer kell a választók bizalmáért versenyezniük ahelyett, hogy lényegében egész évben választási kampányt rendeznének be. 

Sírgödröt ásnának az ellenzéknek?

Már a kormány tervének belengetése óta beszélnek arról, hogy az egybegyúrt választások nehéz helyzetbe hozhatják az ellenzéket. Elemzők szerint a pártok azzal számolhattak, hogy az EP-választáson nem kell szövetkezniük egymással, ami azért lett volna hasznos, hogy felmérje a valós társadalmi támogatottságukat, és valami képet adjon az erőviszonyokról. Utóbbi ismeretében pedig ősszel akár lehetett volna együttműködés, de ez most már nem kivitelezhető, hiszen egy napra tették a két választást. Az is tény, hogy az új játékszabályok több szempontból is megnehezíthetik majd az ellenzék kampányát:

  • A módosítás azt várja el a pártoktól, hogy egyidőben fogalmazzák meg, mit gondolnak a hatalmas Európa jövőjéről, illetve milyen alternatívát kínálnak az embereknek egy kistelepülésen. 
  • Megnövelheti a pártok költségeit is, hiszen egyszerre kell kétféle kampányt finanszírozniuk, erre pedig a Fidesznek több forrása van, mint az ellenzéknek. 

Döntés előtt állnak, mert ha az EP-választáson külön, a helyhatóságin pedig együtt indulnak 2024-ben, az kaotikus eredménnyel végződhet – egyszerre kellene egymás ellen, és egymás mellett kampányolniuk.