Felemás a megítélése az orosz-ukrán háborút a nyakába kapó francia EU-elnökségnek. Bár előzetesen sokan számítottak arra, hogy Magyarországon jelentősen nőhet a nyomás, de az újraválasztásért harcoló Emmanuel Macron francia elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök lényegében meg nem támadási egyezményt kötött előbbi tavaly decemberi budapesti látogatásán.

Bár Macron betartva a politikai fair play szabályait decemberben Orbán mellett az ellenzéki pártok vezetőivel is találkozott, valójában egy apró kiegyezés már történt, mire a politikusokkal a francia nagykövetségen egyeztetett. Addigra már megegyezett a francia államfő és a magyar kormányfő, hogy az atomenergia kérdésében közös álláspontot képviselnek: mind a két ország támogatta, hogy a nukleáris tekintsék zöld-energiaforrásnak. 

Az ukrán háború februári kezdete után Macron figyelme egyértelműen a konfliktus irányába fordult, miközben próbálta fenntartani a francia gazdasági sikereket: a 7 százalékos GDP-növekedés az előző évben a kampányban még úgy is jól csengett, hogy szép lassan felszökött az infláció. Orbán Viktor ebben a kérdésben keresztezte a francia elnök politikáját, mert nem engedett fegyverszállítmányokat Magyarországon át Ukrajnába, Vlagyimir Putyin orosz elnök elítélésével is finomkodott a magyar kormányfő.

A francia elnökség piros pontot adott azért, mert Orbán nem bontotta meg az EU egységét a magyar választásokig, a szankciókat nem fúrták meg, és valamennyire a közös kórusban énekeltek. Cserébe sem az Európai Bizottság, sem a jogállamiságra sokat adó francia kormány nem forszírozta április 3-ig a jogállamisági mechanizmus elindítását

– értékelte a Napi.hu-nak egy brüsszeli diplomata.

Véleménye szerint Macronnak arcveszteséget is jelenthetett volna, ha kesztyűs kézzel bánik Orbánnal, de az ukrán válság közben erre nem figyelt senki. Sőt, még a diplomáciai elismeréseket is meghozta, hogy nem lógott ki senki a tagállamok sorából.

Vele egyet értve egy másik forrásunk viszont azt mondta, hogy április után viszont már az uniós belső konfliktusok teljesen új dinamikája jelent meg: a korábbi véd és dacszövetségben Magyarországgal mozgó Mateusz Morawiecki-féle lengyel vezetés is szorgalmazta, hogy Ukrajna miatt kezdjenek valamit Budapesttel. „Az Európai Parlament már követelte a magyarok elleni jogállamisági mechanizmus elindítását, míg Lengyelország nyíltan megmondta, hogy kész megegyezni, a magyarok ügye nem érdekli” – tették hozzá.

A fordulaton már sok elment

Úgy látják, hogy miután a francia és a magyar választások is lezajlottak, az Orbán-kormány már a „megszokott stílusát” hozta, poltikai vagy elvi okokra hivatkozva vétókkal akasztották meg az uniós működést, ami már nem tetszett a francia vezetésnek. Még diplomatikus után tárgyaltak az olajembargóról, a gáztárolók töltöttségének meghatározását szabályozó uniós mechanizmusban kifejezetten nyitottak voltak a magyar véleményekre, addig forrásaink szerint a globális társasági adó minimumszintjének megfúrása miatt már eléggé dühösek lettek a franciák.

Forrásaink szerint ez utóbbi váltotta ki a legkomolyabb ellenérzéséket, amely a soros elnökség átadását megelőző tanácskozásokon is szóba került a soros elnökségre készülő Csehország képviselőivel. „A franciák végigvinnék a megerősített együttműködés szerinti adóemelést, vagyis hogy egyhangúlag elfogadott direktíva nélkül lépjen életbe a szabályozás az EU-ban” – tette hozzá egyikük.

Jön a csehek fogadkozása

Amikor legutóbb, 2009 elején a Cseh Köztársaság töltötte be az EU soros elnökségét, a kontinens még mindig a globális pénzügyi válság hatása alatt állt, és az európai államadósság-válság előjelei kezdtek kirajzolódni. Most ugyanilyen helyzetben veszik át az EU féléves vezetését, aminél ugyan megfogalmazott irányokat a Petr Fiala miniszterelnök vezette prágai kormány, de a brüsszeli diplomaták szerint ezekre sokat nem kell adni: 

A gazdasági válság sokrétű, nem is csak a háborúról és a szankciókról szól, hanem Kínáról, a szállítmányozási válságról, az olajkitermelés szenvedéséről. Ilyenkor lehet elvekről és magasztos célokról beszélni, de Fialáék is pontosan tudják, hogy már a jövő héten teljesen megváltozhat a gazdasági és geopolitikai környezet.

– fogalmazott egy diplomata, aki szerint bár szép, hogy a jogállamiság ügyét a cseh elnökség is fontosnak nevezte, valójában ennek a kérdése majd az Európai Bizottságra marad, főként a csehországi Věra Jourová alelnök veheti át ezt a témát a kormánytól. Itt nem számított egyik forrásunk sem arra, hogy Orbán Viktoron és kormányán nőne a nyomás Prágából, Brüsszelből viszont Jurová már odaszólt, hogy nem engedik el a kérdést.

A jogállamisági mechanizmus ügye várakozásaik szerint hónapokig húzódik még, megállapodásra októberben számítanak. Akkor dőlhet el, hogy Magyarország pontosan mennyi forrást hívhat le a helyreállítási és ellenállóképességi eszközből (RRF). A partnerségi megállapodás esetében pedig arra számítanak, hogy szeptemberben lehetnek még komolyabb viták. „Az amúgy is híresen lassú brüsszeli bürokrácia nem a nyári hónapokban gyorsul fel, bár Navracsics Tibor miniszter finom tapogatózásokkal ezt próbálja elérni” – tette hozzá.

Szerintük látszik is, hogy a V4-ek ide vagy oda, nem prioritás a Cseh Köztársaságnak a jogállamisági kérdés, vagy Magyarország ügye. Prága az átvételkor jelezte, hogy a válságkezelés gyakorlása során arra törekszik, hogy megerősítse a regionális együttműködést Ukrajna támogatása érdekében, és közös megoldásokat találjon a kiugró inflációra és a jelenlegi energiaválságra.

Valójában ezek hangzatos »semmik« még uniós politikai mércével nézve is. Mind a válságkezelés, mind az infláció, mind Ukrajna ügye magától van napirenden. A klímaváltozás kérdése pedig a nyári hőhullámok alatt olyan közhelyes panel, mint megdícsérni a foci világbajnokság rendező országát, hogy milyen jó munkát végzett.

– fogalmazta meg véleményét egy brüsszeli forrás.

Prágának belpolitikai kihívás is az elnökség

Az ország tavaly év végén hivatalba lépett koalíciós kormánya számára ez egy olyan pillanat, amikor bebizonyíthatja, hogy az előző cseh kormányoknál sokkal EU-pártibb és nyugatabbra orientált. A kérdés az, hogy az egyik legeuroszkeptikusabb tagállamban megéri-e erre hangsúlyt fektetni.

Az előkészületeket azonban nem segítette, hogy az előző cseh kormány drasztikusan csökkentette az új koalíciós kormány számára rendelkezésre álló elnöki költségvetést. Az elnökségi költségekre mintegy 56 millió eurót kellett átadnia, szemben a 2009-es több mint 150 millió euróval.

Petr Fiala miniszterelnök nemrégiben bejelentette, hogy kormánya talált további forrásokat, hogy ezt az összeget 93 millió euróra emelje, de az elnökségi csapat pénzhiánya gondokat okozott a munkaerő-felvételben és a tervezésben – számolt be az Euronews.

A cseh kormány június 15-én jelentette be ötpontos politikai vázlatát. "Ez egy háborús elnökség lesz, vagy remélhetőleg egy háború utáni elnökség" - mondta Edita Hrdá, az ország állandó uniós képviselője a helyi médiának.

Ivana Karaskova, a Nemzetközi Ügyekért Egyesület, egy prágai székhelyű agytröszt munkatársa úgy véli, hogy az ukrajnai háború fogja uralni a napirendet.

"Csehország, mint az Ukrajnát mind katonai, mind politikai téren erőteljesen támogató ország, jelentős hangot fog képviselni az orosz agresszióról szóló vitában" - mondta Karaskova.

Magyar szempontból ez még konfliktusforrás lehet: a csehek két dolgot erősen kommunikálni a nemzetközi politikában, ebből egy az energetikai átállás, amelynek a magyar kormány kerékkötője, a másik pedig a Kijevnek folyósított hadisegélyek emelése. Orbán Viktor miniszterelnök szerint továbbra sem kell fegyvereket küldeni Ukrajnának, míg az energiahordozók terén kizárt, hogy Magyarország belemenjen az orosz gáz szankcionálásába, vagy jelentősebb irányváltásokra – derült ki brüsszeli forrásaink álláspontjából.

A szlovák V4-es elnökség lefaraghatja a magyarokat

Szlovákia július 1-én átvette Magyarországtól az egyéves soros elnökséget a Visegrádi Csoportban (V4), ami az EU-s diplomata forrásaink szeret komolyabb problémát jelenthet az Orbán-kabinetnek, mint a cseh uniós elnökség. „Valójában már 2017-2018 óta nincs nagy V4-es egymás melletti kiállás, de bizonyos érdekek mentén a csoport még 2021-ben is össze tudott fogni a brüsszeli, vagy más uniós csúcsokon. Mostanra viszont Magyarország nagyon külön úton jár, a szlovákok pedig inkább tartanak a csehekkel vagy a lengyelekkel” – ismertette egyikük a helyzetet, egy másikuk pedig annyival egészítette ki, hogy az ukrajnai háború miatt már ezek a szövetségi csoportok nagyon adhoc-jellegűek.

Ivan Korčok szlovák külügyminiszter egy májusban a Facebookon közzétett interjúban azt mondta, hogy „jelentősen tompítani akarja a visegrádi csoport külpolitikai dimenzióját”, és a csoport közös céljait kívánja előtérbe helyezni, miközben az éles nézeteltéréseket háttérbe szorítja. Az elmúlt időszakban utóbbi sem ment igazán, de Magyarország úgy próbálta hangolni kommunikációját, mintha lenne egységes V4-es külpolitika is. A szlovák külügyminiszter szerint viszont a jogállamisági viták vagy az ukrán kérdéssel szemben gyökeresen eltérő magyar álláspont miatt erről nem igazán lehet beszélni.

„A V4 márkanév ideológiai felhasználására tett kísérletek ártanak a kölcsönös bizalomnak, és nem járulnak hozzá egy erős Közép-Európa építéséhez az EU-ban” – fejtette ki véleményét Mateusz Gniazdowski, a Centre for Eastern Studies elemzője a Slovak Spectatornak.

A lap által megszólaltatott elemzők szerint a háború Magyarországot a V4-eken belül is kitaszítottá tette. Az invázió előtt a Brüsszellel folytatott különböző csatározásaiban számíthatott Lengyelország támogatására. Az Európai Bizottság mindkét országban továbbra is aggódik a jogállamiság és a demokrácia állapota miatt. Lengyelország és Magyarország 2020-ban még az EU költségvetését is megpróbálta blokkolni, mert az a pénzek folyósítását a jogállamiság betartásához kötötte.

Ezek a választóvonalak nemcsak a V4-ek nevét szennyezik be, hanem Szlovákia és Csehország érdekei ellen is hatnak

– mondta Korčok június közepén, aki viszont diplomatikusan rögtön inkább arra terelte a szót interjújában, hogy „itt az ideje, hogy olyan konkrét projektekre összpontosítsunk, amelyekből a visegrádi térségben élő emberek profitálhatnak”.

Kiemelte a Szlovákia programjában megjelenő regionális kezdeményezéseket olyan területeken, mint az energiabiztonság, a védelem, az egységes piac, az éghajlatváltozás, a kultúra, valamint az infrastruktúra. Viszont a brüsszeli források szerint itt a szlovákokat zavarja az, hogy a magyarokra utaltak az energetikai kérdésekben: például a Slovnaft a Mol tulajdonában van, így a pozsonyi finomító is. Ezért az energiabiztonság területén inkább a lengyelek és a csehek felé nyitnának. 

Csak a migráció és semmi más közös pont? 

„Szeretném tudni, hogy a csoportnak lesz-e ambíciója arra, hogy választ adjon Franciaország európai politikai közösségre vonatkozó elképzelésére” - mondta Milan Nič, a Német Külkapcsolatok Tanácsának munkatársa a Slovak Spectatornek, megjegyezve, hogy a blokk a migránsválság óta nem talált erős, egységesítő programra.

Ez jövőre megváltozhat, ha Lengyelország konzervatív kormánypártját, a Jog és Igazságosságot (PiS) leszavazzák, és ha Magyarország átértékeli Ukrajnával kapcsolatos álláspontját. "Ha a [lengyel] választások változást hoznak Lengyelország helyzetének újjáépítésében az EU-ban, a visegrádi csoport emiatt vonzerőt nyerhet” – véli Wojciech Przybylski, a Visegrad Insight platform munkatársa. Szerinte viszont ez Magyarországtól azt követelné meg, hogy elengedjen egy sor számára eddig konfliktusforrást jelentő ügyet, például az Európai Ügyészség fúrását, vagy az orosz energiahordozók importja melletti lobbizást.