Brüsszel ütlegelésében senki sem tudja felülmúlni Orbán Viktort - kezdi a magyar kormányfő EU-val kapcsolatos szándékait fürkésző cikkét a foreignpolicy.com internetes portál, amely nyilván nem véletlenül mellékelt olyan képet az írás mellé, amelyen Magyarország miniszterelnöke éppen Vlagyimir Putyin orosz államfővel társalog jó hangulatban.

A következő hetekben az európai vezetők figyelmét jórészt a június 23-ai brit függetlenségi népszavazás előtti kampány fogja lekötni, ám a britek esetleges kilépése, azaz a Brexit nem az egyetlen olyan esemény, amely alaposan átszabhatja az Európai Uniót. Magyarország is megtörheti az unió egységét.

Valamit akar

Orbán Viktor régen euroszkeptikus politikussá vált, és amióta 2010-ben hatalomra került, minden lehetőséget megragad arra, hogy odacsapjon egyet az EU vezetőinek. És az utóbbiak egyre inkább hajlamosak arra, hogy hasonlóképpen reagáljanak. A magyar ellenzék egy ideje attól tart, hogy a kormányfő ki akarja vezetni az országot az EU-ból.

Orbán álláspontja ugyan messze nem világos ebben a kérdésben, de sok jelből arra lehet következtetni, hogy felül akarja vizsgálni Magyarország státusát az unión belül. Ez már csak azért is érdekes, mert korábban határozottan EU-párti volt. Például első kormánya tárgyalta végig a csatlakozási fejezeteket Brüsszellel.

Meglátta az esélyt

Ahogy 2002-ben ellenzékbe kényszerült, elkezdte felülvizsgálni álláspontját. Esélyt látott a magyar társadalom erősödő globalizáció- és EU-ellenességének kihasználásában, amit az váltott ki, hogy az EU-csatlakozás nem hozta meg azt az életmódot, amit a magyarok reméltek tőle. (Nem vezették be Magyarországon a jóléti társadalmat, mint korábban a szocializmust - a szerk.)

Így aztán, amióta 2010-ben visszatért a hatalomba, határozottan globalizáció- és EU-ellenes magatartást tanúsít. Lebegteti az európai értékeket, olyan törvényeket fogadtatott el a parlamenttel, amelyek korlátozzák a független médiát és lehetővé teszik az uniós cégek magyarországi leányainak extra adóztatását.

Tüske a körmük alatt

Nyíltan vállalta, hogy - a Kínához, Oroszországhoz és Törökországhoz hasonló - illiberális demokráciát tekinti követésre méltó politikai berendezkedésnek. A bevándorlási válságot arra használta fel, hogy a keményvonalas, "Európa-erőd" koncepciót képviselő politikusok hangadójaként kiemelkedjen az európai vezetők közül.

Ezzel egyben azt sugallja, hogy Európa Brüsszel vezetésével nem képes kezelni a bevándorlási válságot, nem tudja megvédeni magát. Fellépése komoly fejfájást okozhat azoknak a jobboldali európai vezetőknek - köztük mindenekelőtt Angela Merkel német kancellárnak -, akik pártjai ugyanúgy tagjai az Európai Néppártnak, mint a magyar kormánypárt, a Fidesz.

Miket mond már?

Orbán és vezető munkatársai az utóbbi időben olyan megjegyzéseket tesznek, amelyek tovább növelhetik a feszültséget köztük és az EU irányítói között. A magyar EU-tagságot tisztán üzleti kapcsolatként jellemzik, amivel kicsapják a biztosítékot azoknál az európai vezetőknél, akik elsősorban politikai projektet látnak az Európai Unióban.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter, akit gyakran emlegetnek a kormányfő lehetséges utódaként, szintén gazdasági viszonyként jellemezte Magyarország EU-tagságát. Ez egy jól kiszámított provokáció. Ha Európa csak az üzletről szól, akkor nem kell elfogadni a közös uniós politikát a bevándorlási válság - elsősorban a kvóták - ügyében.

Több, mint számítás

Ez a krízis lehetővé tette Orbán Viktornak, hogy úgy tálalja az EU-t a magyaroknak, mint amely már nem garantálja a biztonságukat, hiszen a bevándorlók a kultúrájukat, a gazdasági érdekeiket, sőt erőszakos fellépésükkel a testi épségüket is veszélyeztetik.

És a foreignpolicy.com szerint nem pusztán szimpla praktikus számításról van szó. Van az orbáni politikának egy erős ideológiai eleme. Erre utal a magyar kormányfő közeli viszonya Vlagyimir Putyinnal. Az Orbán-kormány külpolitikájának központi célja, hogy közelebb vigye Magyarországot Oroszországhoz. A paksi bővítésre adott 10 milliárd eurós hitel egyes megfigyelők szerint arra való, hogy a Kreml megerősítse befolyását a magyarok felett.

Feltalálta az europopulizmust

A magyar és az orosz vezető jó kapcsolatát még testbeszédük is elárulja a kettejük találkozóin - véli az amerikai szakportál. Összességében Orbán politikája egyfajta europopulizmusként írható le. Vegyíti az uram-bátyám kapitalizmust a gazdaságban és a félautoritáriánus irányítást a politikában.

Magyarország valaha a szovjet blokk legliberálisabb országa volt, míg ma szintén kilóg a sorból, de ezúttal az EU országai közül...

Hidat verne

Mindez az internetes portál szerint valószínűleg nem azt jelenti, hogy Magyarország kormányfője az uniós kilépés felé irányítja országát. A Hungxit nagyon népszerűtlen lépés lenne a magyar szavazók körében. Ehelyett Orbán csak növelni akarja a távolságot Brüsszel és Budapest között. Egyértelműen ellenzi az EU-tagállamok nagyobb gazdasági és politikai integrációját.

Eddigi tevékenysége alapján olyan Magyarországot képzel, amely az EU peremén helyezkedik el, egyfajta hidat képez a Kelet és a Nyugat között. Továbbra is élvezi az EU-tagság előnyeit, úgy, hogy eközben keresi az orosz kapcsolat szorosabbra fűzésének lehetőségét. Hogy aztán képes lesz-e ennek a kör négyszögesítésére emlékeztető stratégiának a végigvitelére, az kérdéses.