Banai Péter Benő ezt arra a kérdésre válaszolta, hogy az év végén feloldják-e a zárolást, ha a GDP-hez mérten 2,9-es értéknél is alacsonyabb deficitszám jönne ki.
Az államtitkár azt válaszolta: az elmúlt hetekben publikálta a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a legfrissebb inflációs adatokat és a kormány döntött a közmunka-program kibővítéséről. A most meghozott intézkedések azért minősülnek elővigyázatossági lépésnek, mert jórészt kiadások zárolását tartalmazzák, amelyek döntés esetén az év végén feloldhatóak - tette hozzá.

Egy másik kérdésre, amely szerint Lázár János hétfői sajtótájékoztatóján arról is beszélt, hogy a vidék munkahelymegtartó képességének növeléséhez az agrártámogatási rendszer átalakítása mellett 2015-2016-ban adópolitikai intézkedések is társulnak, azt írta: a kormány adópolitikájának mindig is különösen fontos eleme volt a magyarországi humántőke megfelelő kihasználtságának elősegítése. Ehhez biztosította a kabinet a munkahelyvédelmi akcióterv és a munkaerőpiac rugalmasságát, a gazdasági céloknak megfelelő képzést, illetve azt, hogy a munkaerőköltség arányos legyen az elvégzett munka értékével. Ezeket az elveket a kormány a jövőben is követni kívánja, konkrétumokat az ősszel az Országgyűlés elé terjesztendő adózási törvénycsomag tartalmazza majd - válaszolta Banai Péter Benő.

Arra a felvetésre, hogy mai napig a kormány mekkora összeget költött el a rendkívüli kormányzati intézkedések tartalékból és mekkora összeg maradt még a 113 milliárd forintos általános tartalékból az év hátralévő részében, azt válaszolta: a mai napig 47 milliárd 189 millió forint átcsoportosításáról született döntés. A kormány nemrég határozott arról, hogy a 113 milliárd forintos előirányzatból 20 milliárd forintot zárol. Ennek megfelelően közel 46 milliárdos keret áll még a kabinet rendelkezésére - írta válaszában Banai Péter Benő.

Rámutatott: a központi költségvetés első félévi folyamatai nem adnak okot aggodalomra, a korábban vártnál is alacsonyabb infláció, az Európai Bizottsággal folyamatban lévő egyeztetések alapján egyes uniós projektek nagyobb arányú hazai finanszírozása és a közmunka-program kibővítése miatt döntött a kormány az óvatossági, takarékossági intézkedések mellett. Ezek a lépések mind a 3 százalék alatti hiánycél biztonságos elérését, mind az adósság stabil csökkenését szolgálják. Az alacsonyabb állami kiadás alacsonyabb finanszírozási igényt, így kisebb államadósságot eredményez - emelte ki válaszában Banai Péter Benő.