Néhány hete jelentette be Győrffy Balázs, a Magyar Nemzeti Agrárkamara elnöke, hogy évente 700 ezer tonnányi vadkár keletkezik a nagyvadak kártétele miatt Magyarországon, és ennek jelenlegi értéke 21 milliárd forint, ezért a NAK saját vállalkozást alapít, amely megvásárolja a gazdálkodók jogos követeléseit. Céljuk, hogy csökkentsék a gazdák kiszolgáltatottságát azzal, hogy rövid időn belül pénzhez jutnak, nem kell a kártérítésre várakozniuk. 

Mindettől azt várja a kamara, hogy változnak az erőviszonyok a gazdálkodók és vadászatra jogosultak között. 

Ködös jövőkép

Ezzel kapcsolatban a SONLINE most arról ír, hogy közleményt adott ki a Somogy Megyei Vadászok Szövetsége, amelyben úgy fogalmaznak: 

A NAK elnökének nyilatkozata egy elég ködösnek tűnő elképzelést vázol fel, mely szerint a kamara által létrehozott cég mediátorként kívánja koordinálni a vadkárok megtérítését a vadászatra jogosult és a vadkárral érintett gazdálkodó között.

A NAK elnökének érvelése szerint 

A vadkár megtérítését a termelők a vadászatra jogosultakon nem, vagy csak nagyon nehezen, illetve hosszú idő alatt tudják érvényesíteni.

 

A vadászok mást tapasztalnak

Érvelését meg nem jelölt forrásból származó – a szövetség álláspontja szerint nem teljesen megalapozott – adatokkal igyekezett alátámasztani, hangulatot keltve a vadászokkal szemben. 

A nyilatkozatban foglaltakkal szemben a Somogy vármegyei Vadgazdálkodási tanács legutóbbi ülésen deklarálta, hogy 

HÁROM VADFAJ, AZ ŐZ, A DÁM ÉS A VADDISZNÓ LÉTSZÁMA AZ ELMÚLT ÉVEKBEN JELENTŐSEN CSÖKKENT.

Erről beszélt Kemenszky Péter, a Somogy Megyei Vadászok Szövetségének fővadásza a Sonline-podcast legfrissebb adásában. A szakember elmondta: a vármegyében jelentősen csökkent a kifizetett vadkár mértéke:

Somogyban a 2022-23-as évben kifizetett mezőgazdasági vadkár éppen akkora összeg volt, mint tíz évvel ezelőtt

– közölte a műsorban Kemenszky Péter, hozzátéve, hogy Somogyban elenyésző a vadkár miatt indított perek száma, a gazdák és a jogosultak között példaértékű együttműködés alakult ki.

Változott a vadászati törvény 

Novemberben megjelent a vadászati törvény módosítása, amelyben több fontos változás is szerepel: többek között a vadászati idények, valamint az engedélyezett vadászati módok változtak. 

AZ IFJÚ VADÁSZOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK IS MÓDOSULTAK, VALAMINT A VAD–GÉPJÁRMŰ ÜTKÖZÉSEK MEGÍTÉLÉSE, A BALESET KÖRÜLMÉNYEINEK TISZTÁZÁSA IS MEGVÁLTOZOTT A NOVEMBERBEN MÓDOSÍTOTT TÖRVÉNYBEN.

Már a kiskorúak is lövöldözhetnek

A vadászati törvény módosításával a fegyvertartás korhatára továbbra is 18 év maradt, de nagykorú, legalább 23 éves kísérővel már 16 éves kortól engedélyezetté vált a vadászat novembertől.
Bővebben →