Zaklatott év volt az idei az építőiparban, rengeteg kockázattal, némiképp szűkösen, de meg tudják ismételni a múlt évi teljesítményt, ami 8800 milliárd forintot jelent, mondta Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke a szervezet éves közgyűlésén.

Idén az első tizenegy hónapban 4600 társas vállalkozás szűnt meg, az önfoglalkoztatók kerültek többségbe, a kapacitáshoz mért rendelésállomány 70 százalék körül lehet, és 30 ezerrel kevesebb foglalkoztatott volt a szektorban, sorolta Koji László.

Úgy fogalmazott: 2025 még nehezebb lesz, a finanszírozási háttér nem igazán akar rendeződni, a hitelkörnyezet sem az államnak, sem a lakosságnak, sem az iparnak nem kedvez.

Hatékonysági szempontból is nehéz év lesz a jövő év, a költségek csökkentését már meglépték a vállalkozások, az új kihívások pedig a digitalizáció, és a közös adatbázisok használata, mondta az ÉVOSZ elnöke. Úgy véli, hogy a hatékonyságot, a tudást és a minőséget kell a jövő évben a zászlajukra tűzni, mert aki a házépítés mellett dönt, bízik a jövőben.

Itt a fordulat...

Én bizakodóbb vagyok, mint az ÉVOSZ elnöke, ezzel kezdte beszédét Lóga Máté, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) gazdaság-stratégiáért, iparért, pénzügyi forrásokért és makrogazdasági elemzésért felelős államtitkára az ÉVOSZ éves közgyűlésén.

Kapcsolódó

Még időbe fog telni, amíg a negatív hangulatot magunk mögött hagyjuk, de a fordulat itt van. Rendkívül nehéz két-három év van mögöttünk, emelte ki az államtitkár, az elmúlt néhány év a kormány részéről folyamatos válságüzemmódot igényelt, de a vállalkozásoknak is ugyanezzel kellett szembesülniük. Folyamatosan egyeztettek a szektorral, akik azt kommunikálták, hogy nagy baj van, ez pedig nem azt jelentette, hogy hátra lehet dőlni, hanem még keményebben kell dolgozni, fogalmazott az államtitkár.

A versenyképességi problémával kapcsolatban megjegyezte, nem csak Magyarországra jellemző a csökkenés. A német-francia tengely sajnos most nem teljesít annyira jól, ehhez állunk a legközelebb: jelentősen gyengélkedik az összes európai vállalat. Korábban a 100 legnagyobb cég közül 22 európai vállalat volt, mára a számuk 17-re csökkent, mondta Lóga Máté.

A makrogazdasági adatokkal kapcsolatban fordulatot jön, a jövő év kilátásai pozitívumokkal teliek. A GDP növekedés 2,5-3,5 százalék körül alakulhat a belső kereslet és a külpiacok normalizálódása miatt. Az inflációt a tervek szerint sikerül kordában tartani, így 3,7 százalék körül alakulhat. A munkanélküliség 4,5 százalék, a költségvetés várható hiánya pedig 4 százalék alatt lehet jövőre, sorolta az adatokat Lóga Máté. 

Beszélt arról is, hogy Németország befékezett, a német gazdaság jelentős válsággal küzd, nő a munkanélküliség, ami ráadásul párosul kormányválsággal is, és ezt is megérezzük. Ugyanakkor gyors bérnövekedés várható jövőre, a családi adókedvezmények megduplázódnak, a kis-és közepes vállalkozói (kkv) szektort érintő célzott támogatásoknak is élénkítő hatása lesz.

Lakáspiac helyzetével kapcsolatban megjegyezte, hogy a reálbérek bővülése a lakáspiaci keresletet fogja segíteni. A tranzakciók tekintetben a hitelpiacon elindult egy pozitív tendencia. A cél az, hogy a finanszírozásokat az új lakások felé tereljék, mert jelenleg a kölcsönök 15 százaléka kötődik új lakásokhoz. 

Már megtörtént rengeteg lakhatást célzó gazdaságpolitikai intézkedés, ezek többek között:

  • az airbnb szabályozás szigorítása;
  • a kollégiumi férőhelyek bővítése;
  • a lakásbérleti szabályozás felülvizsgálata;
  • a vidéki otthonfelújítási program elindítása; 
  • az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások lakáscélú felhasználásának biztosítása;
  • a munkáltató által adókedvezménnyel adható lakhatási támogatás;
  • önkéntes banki öt százalékos kamatplafon a lakáshiteleknél;
  • szép kártya felhasználása lakásfelújításra;
  • munkáshitel, a konstrukcióval akár 500 milliárd forint mozdulhat meg a magyar gazdaságban.

Kiemelte: a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram 2025. március 1-jén indul, az ingatlan alapkezelők december 31-ig pályázhatnak, 200 milliárd forint keretösszeg van erre a programra elkülönítve.

A program keretében állami forrásból akár bérbe adható ingatlanok is épülhetnek.

A kkv-szektorral kapcsolatban megjegyezte, a kormány felülvizsgálta a kkv-stratégiát, a cél a növekedésre képes kisvállalkozások szélesítése, amihez rugalmas keretrendszert kell biztosítani.

Nagyon nehéz öt év van az építőipar mögött, erről már Lánszki Regő Balázs, az Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkára beszélt. A pandémia mindenkinek a munkáját átstrukturálta. Az orosz-ukrán háború is befolyásolja az építkezéseket, kevesebb az alapanyag, és a munkavállalók száma is csökkent. Kiemelte, hogy Magyarország Európai Unióval való kapcsolata büntető pályára került. Emiatt  302 nagy állami beruházást állítottak le, összesen 5506 milliárd forint értékben függesztettek fel projekteket.

Voltak pozitívumok is

Lánszki Regő Balázs felidézte, hogy 2010-2023 között a hazai építőipar jelentős fellendülésen, fejlődésen ment keresztül. 2010-ben az ágazat GDP részesedése még 4,1 százalék volt, 1789 milliárd forintot tett ki. Mindez a részesedés 2023-ban már 6 százalékot is elérte, ami 7229 milliárd forintra emelkedett.

Tíz év alatt az ágazat termelése több mint a négyszeresére emelkedett. Az építőiparban 2010-ben több mint 275 ezren dolgoztak  2023-ra 391 ezer főre emelkedett a munkavállalók száma, ez 120 ezer fős emelkedést jelentett. 

Míg 2010-ben 153 ezer forint volt az építőiparban az átlagkereset, 2024 szeptemberében már elérte a 499 ezer forintot, sorolta az államtitkár.

Felhívta a figyelmet, hogy az ágazatban jelentős a munkaerőhiány, egyszerre van munkaerőmozgatási igény is, és megérkeztek a harmadik országbeli munkavállalók, ez pedig feszültséget generál, amit csökkenteni kell.

A lakhatási problémákkal kapcsolatban megjegyezte, hogy míg 2010-ben megközelítette a 40 ezret az új lakások száma, idén csupán 14 ezer új lakás jelent meg a piacon. Valamint 600 ezer olyan ingatlan van, ami üresen, kihasználatlanul áll, amivel lehetne valamit kezdeni. A műemlékek 60 százaléka is üresen áll, ezeknek az épületeknek nagy része hamarosan olyan állapotba kerülhet, amit le kell majd bontani. 

Látszik a fény....

Az építőipar a jelen és a jövő gazdasági motorja. Példaként említette, hogy 2022. szeptember 1-től a kormányhivatalokban az egy és hat lakás közötti társasházak tekintetben 27 ezer építési engedélyt adtak ki.

Az, hogy ezek építése mikor indulhat el, még nem lehet tudni. A hat lakásnál nagyobb épületek esetében az engedélyezési folyamatok 2700 tervet bíráltak el, ami több mint 24 ezer lakást jelenthet majd, ha megépülnek.