Az építőipar a reggeli rádióinterjú után felkapta a fejét

A miniszterelnök reggeli rádióinterjújára az építésgazdaság szereplői is felfigyeltek, közölte Koji László,  az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke.

A Orbán Viktor a Kossuth Rádiónak adott interjújában három "beavatkozási pontot" nevezett meg: a megfizethető lakhatás biztosítását, a béremelést és a kisvállalkozók segítését. A lakhatással kapcsolatban azt ígérte, "lesz egy nagy lakásboom", ugyanakkor azt is: "hátha Budapest is mond már végre valamit" ebben a kérdésben, hiszen a legnagyobb baj e téren a fővárosban van, mondta Orbán Viktor.

Vannak terveik, készen állnak a tárgyalásra – jelentette ki a miniszterelnök, az elgondolások között kollégiumépítés éppúgy szerepel, mint a fiatalok megfizethető lakhatáshoz juttatása, akár bérlés útján.

Hozzátette: a kormány támogatni fogja a Magyar Falu programban a falusi lakás- és házépítéseket, valamint el fogják hárítani a bürokratikus akadályokat annak útjából, hogy az emberek lakhatásuk megteremtésére használhassák fel megtakarításaikat.

Az építőipar felkapta a fejét

Az építésgazdaság szereplői felfigyeltek Orbán Viktor reggeli szavaira, mondta Koji László.  A szakember úgy fogalmazott: a lakásépítést és felújítást támogató kormányprogramok erősítik a lakosság lakásépítési-felújítási bizalmát, a termékgyártók és kivitelezők piaci kitartását. A kormányzati kedvezmények a lakossági megtakarításokat értéknövelő fogyasztás irányába terelik.

A lakásépítés jelenlegi mélypontról való kimozdításához a kormányprogramokon túl szükséges a piaci alapú finanszírozás rendeződése, ami 5 százalék és az alatti  kamatszintet jelent, hangsúlyozza Koji László, az ÉVOSZ elnöke. A megfizethető lakás iránti tömeges igény felsorakozik a prémium lakásigény mellé.

Már Magyarországon is jelentkezik az Európában tapasztalható „lakhatási krízis”. Ennek magyaros változata, a lakásvagyon műszaki állagának gyors romlása, öregedése, ahol a tulajdonos nem költ megfelelően a lakásfelújításra, a lakhatás minőségére.

A drasztikus áremelkedések következtében a lakosság reálkeresetének növekedése elmarad a lakásárak ár-növekedésétől. A megfizethető lakás gondolata megelőzi a prémium lakásokét. A lakosság lakáscélú megtakarítása nem elegendő a feladatok finanszírozásához, mindenképp hitelekre van szükség.

Ma Magyarországon a lakásgazdálkodásnak elsődlegesen nem szabályozási kérdések és kapacitásszűkösség szabnak korlátot, hanem a forráshiány. Hazai gyártású építési termékek és kivitelezői kapacitás jelenleg 25 ezer új lakás megépítésére rendelkezésre áll.

Ezzel szemben ebben az évben az ÉVOSZ várakozásai szerint mintegy 16 ezer lakást adnak csak használatba.

Ahhoz, hogy a 2021-2023. évi nem várt mértékű építőanyagár-emelkedés és az  infláció ellenére 2024-2025. években a lakásépítések számának zuhanása megálljon, valamint azért, hogy a lakásépítés és a lakásfelújítás egyenrangú legyen, a kormányzati bejelentéseket követően gyorsan indítható programokat vár az építőipar is.

Jövő évben indulhatnak a lakásépítés ösztönző programok 

Az eljárási rendjében egyszerűsített, kevesebb bürokráciával járó, átalakított Otthonfelújítási Támogatási Program mielőbbi elindítását javasolta az ÉVOSZ. Energiamegtakarítási szempontból célszerű a 2007 előtt épült lakóingatlanokig kiterjeszteni a támogatható lakóingatlanokat. Életszerű lenne, ha a jóváhagyott felújítási pályázatokon belül a megrendelő lehetőséget kapna egyszerű bejelentéssel a kivitelező váltásra és az építési termékek egyenértékű termékcseréjére is.

Az újépítésű lakások finanszírozásához javasoljuk, hogy a MNB a Zöld Otthonteremtési Programját indítsa újra. Az ÉVOSZ 2025. év elejére várja a vidéki lakásépítéseket és lakásfelújításokat támogató, ösztönző kormányprogram elindítását, közölte Koji László.