Nem ért egyet a GKI Gazdaságkutató Zrt. azzal, amit a különadó kapcsán Nagy Márton gazdaságfejlesztésért felelős miniszter jelentett ki.
A tárcavezető korábban ugyanis azt mondta: jobban kellene félnünk a recessziótól, mint az inflációtól" reagálva mindazokra a feltételezésekre, hogy az extraprofitadó sokak szerint jelentős áremelkedéshez és egyes beruházások elhalasztásához vezethet.
A GKI ezért elemezte az extraprofitadó súlyát ágazatonként és megbecsülték a többlet adóból keletkező potenciális áremelkedés mértékét.
Az ágazatok közül 2021-ben a legnagyobb nyeresége:
- a bankszektornak (555 milliárd forint) ,
- az energiacégeknek (Mol, 550 milliárd forint) ,
- és bioüzemanyag gyártók (60 milliárd forint),
- és a kiskereskedelmi ágazatnak (290 milliárd forint) volt.
Ezekre a tervezet szerint rendre 250, 300, 60 milliárd forint extra adó jut 2022-ben, majd 2023-ban még ennél is nagyobb. Várhatóan ezt követően is fennmaradnak az adók (mértékük talán csökken). A három vizsgált ágazaton belül ezen adók súlya a nyereséghez képest 50–58–18 százalékok lesznek - írja a GKI.
Bár az arányok alapján akár elviselhetők is lehetnének az elvonások, de mégsem azok: ennek oka, hogy a bevételt adóztatja, s nem a nyereséget, így nincs tekintettel a költségek változására.
A bankok esetében ugyanis a várható gazdasági nehézségek (például a hitelmoratórium teljes feloldása, a hazai vállalkozások és a lakossági hiteladósok egy részének csődje, a külföldön elszenvedett veszteségek) miatt jelentős céltartalékolás várható, amely jelentősen mérsékli az idei és a jövő évi eredményeket.
A biztosítások esetében a vagyonbiztosítások mellett az életbiztosítások is érintettek lesznek, miközben nem csak a bevételek emelkednek az inflációval, de a kiadások is.
A telekom szektorban a gyenge forint és az építés drágulása miatt a beruházási költségek emelkednek drasztikusan, pedig ebben az ágazatban nagy a beruházási igény.
A bioenergián belül viszont problémát okoz, hogy a kukorica árának és az energia költségek növekedése miatt jelentős kiadástöbblet lesz. A kiskereskedelemben a bérek gyors emelkedése, a beszállítók áremelései és az energia kiadások extrém növekedése mellett az újabb teher csak „hab a tortán”.
Mindezek miatt aligha várható, hogy a megadóztatott vállalkozások nem hárítják át az adókat a fogyasztókra. Az egyszerűen áthárítható adók összege 475 milliárd forintot tesz ki, a GKI becslése szerint az olyan ágazatokkal együtt, mint a gyógyszerforgalmazók és a légitársaságok.