Az M4-es autópálya 2013 októberében benyújtott projektjével kapcsolatban az Európai Bizottságnál a szakmai kifogások hosszú sora merült fel - írja Jávor Benedek európai parlamenti képviselő, aki az M4-es autópálya ügyéről érdeklődött az uniós javaslattevő-végrehajtó testületnél. A bizottság válaszából kiderült, hogy a magas költségek - a 14,7 millió eurós kilométerenkénti, összességében pedig 495 millió euróra kihozott projektköltség - csak egy volt a sok aggály között, a regionális ügyekért felelős főigazgatóság válaszában kiemelte, hogy ők soha nem említettek kartellgyanút az M4-es ügyében.

A főbb gondok között viszont szerepel, hogy a beruházás stratégiai indoklása gyenge: a projektet úgy mutatták be, mint a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) része, amely Budapest elkerülését is szolgálta volna, ám a közlekedési folyosó folytatására semmilyen terv nem volt. Ehelyett úgy tűnt, hogy ez a projekt inkább egy Budapestre vezető út, ami, ha megépül sokkal inkább egy másik, ezzel párhuzamosan futó, EU által finanszírozott projekt, a vasúthálózati fejlesztés konkurenciája lett volna - vagyis más, már engedélyezett fő projektek hatékonyságát veszélyeztetné (pl. Szajol-Püspökladány vasúti fejlesztés).

Környezetvédelmi aggályok is felmerülnek az új nyomvonal kapcsán: a tervezett új autópálya nyomvonalát Natura 2000 területek mellé tervezték, miközben a már meglévő 4-es út fejlesztése sokkal kevésbé költséges módon és sokkal kisebb környezeti hatással is megoldhatóak lennének a bizottság szerint.

Az uniós testület szakemberei szerint a megkérdőjelezhető forgalmi terhelésre és a forgalom szerkezetére adott becslés (a bizottság erősen túlzónak tartotta), valamint a gyenge költség-haszon elemzések eredményeként a projekt is várhatóan csekély hozzáadott értéket képviselne társadalom számára.

A bizottság indokolatlanul magasnak tartotta a beruházás árszintjét (amelyre a levél szerint az OLAF, az EU csalás elleni hivatala is felhívta már korábban a figyelmet) - ezt azonban nem kartellel magyarázták, hanem azzal, hogy a kormány nem hagyott időt arra, hogy indokolatlanul magas árajánlatok esetén új közbeszerzést írjon ki.

A bizottság kifogásaira a magyar válasz nem volt kielégítő az uniós testület szerint, ezért Magyarország 2014 szeptemberében visszavonta a projektet (majd 2014 decemberében egy egyedi kormánydöntéssel 20 százalékkal, 160 milliárdra emelték a költségkeretet, és csökkentették a műszaki tartalmat - emlékeztet utóbbira Jávor blogbejegyzésében) - tehát nem a projekt visszautasításáról volt szó. A bizottság ugyanakkor megjegyezte a Jávornak küldött válaszában, hogy Magyarország újra benyújthatja a projektet, amint a bizottság által megfogalmazott aggályokat kiküszöböli.