Minden kritika ellenére csúcsra pörgeti a közfoglalkoztatást a kormány: a tavalyi 270 milliárd forintos keretösszeg után 2016-ban már 340 milliárdot fordítana erre az eszközre.
A közmunkások száma folyamatosan duzzad: a tavalyi első tizenegy hónapban átlagos létszámuk 206,17 ezer főre nőtt az előző évi 178,85 ezerről. Tavaly novemberben 2014 azonos időszakához viszonyítva állományuk 43,5 százalékkal gyarapodott.
Úgy tűnik azonban, hogy a kabinetet mégsem hagyta érintetlenül ama tény, hogy a krónikus munkarőhiányt korántsem képes orvosolni e rendszer, amely mára egyeduralkodó munkaerő-piaci eszközzé vált.
Ma már a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) is kifogásolja, hogy az elmúlt évek tükrében a közfoglalkoztatottak mindössze 11-13 százaléka képes kilépni a versenyszférába - miközben a többség bent reked a javarészt szociális funkciókat ellátó programban.
Új megoldásként a minisztérium február elsején indítja el a Közmunkából a versenyszférába című programot, amelynek keretében a tervek szerint 20-25 ezren léphetnek át a közfoglalkoztatásból az elsődleges munkaerőpiacra.
Még a minimálbéren is dob egyet
Az induló projekt tervezett keretösszege 3 milliárd forint: ennek révén, ha egy közmunkás a szerződése lejárta előtt piaci állást talál, akkor a közfoglalkoztatási jogviszonyból hátralévő időszakban havonta felveheti a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegét is, amely jelenleg 22 800 forint. (A közmunkás szerződések időtartama eltérő lehet: 2-3 hónaptól akár 6-9 hónapig is terjedhet. Az utóbbi években a hosszabb távú szerződések váltak gyakoribbá.)
A programban a támogatást illetően nincs semmilyen megkötés afelől, hogy a versenyszféra mely ágazatában kíván az egyén elhelyezkedni. Központi munkaerő-piaci program lévén a kedvezményt az egész országban igénybe lehet venni - hívta fel lapunk figyelmét az NGM.
A minisztérium szerint a program nem tartalmaz képzési elemeket, ám uniós forrásból lehetőségük van az álláskeresők képzésére. Ehhez kapcsolódó konkrét képzési programot azonban a hivatal nem nevezett meg.
| Legmagasabb iskolai végzettség | Létszám (fő) | Megoszlás (%) |
| Általános iskolai végzettség nélküli | 17 507 | 8,0 |
| Általános iskola | 99 058 | 45,3 |
| Szakmunkásképző, szakiskola | 58 703 | 26,8 |
| Gimnázium | 16 720 | 7,6 |
| Szakközépiskola, technikum | 21 159 | 9,7 |
| Főiskola, egyetem | 5 591 | 2,6 |
| Összesen | 218 738 | 100,0 |
| Forrás: Belügyminisztérium | ||
Az NGM úgy látja, a versenyszférában a kereskedelem az a terület, ahol a közfoglalkoztatottak a legkönnyebben el tudnak helyezkedni. Az ágazat széles körben biztosíthat munkalehetőséget - például bolti eladó, árufeltöltő, raktáros munkakörökben. Úgy tapasztalják, a kereskedelem területén már érezhető az érdeklődés a program iránt.
A szakmai szervezetek semmiről nem tudnak
Sem a munkaadói, sem a munkavállalói szervezetekkel nem egyeztetett az NGM a Közmunkából a versenyszférába program kapcsán. Az érintettek a sajtóból értesültek a tervekről - számolt be lapunknak Sáling József, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) elnöke.
Ez már csak azért is baj, mert a minisztériumnál így még azzal sem lehetnek tisztában, hogy a szektornak egyáltalán milyen típusú munkaerő-igénye van. Márpedig a kereskedelem elsősorban szakemberhiánnyal küzd, amelyet képzetlen dolgozók tömegével nem lehet orvosolni. Sáling ugyanakkor ígéretesnek tartaná a tervezetet, amennyiben társul hozzá egy hathatós képzési rendszer - ám ezen elem, valamint egy szakmai egyeztetés nélkül a programot működésképtelennek ítélte.
Nem a közmunkások sorában lasszóznak
Az Országos Kereskedelmi Szövetség szerint az ágazatban a munkaerő-kínálat és a kereslet nincs párhuzamban, a munkakeresők sorában nem olyanok vannak, akikre szükség lenne. Például szakképzett hentest, péket, cukrászt rendkívül nehéz találni, de eladóból, pénztárosból is szűkös a kínálat.A kereskedelemben inkább a képzett munkaerő megtartása lett kulcskérdés: folytatódik a tavaly megindult béremelési hullám.
Miért került célkeresztbe a kereskedelem?
A kormányzati választás nem meglepő, ha azt vesszük, hogy az ágazat, mintegy 500 ezer fős foglalkoztatotti létszámával a leginkább munkaerő-intenzív szektor idehaza. Az érdekképviseletek ugyanakkor attól is tartanak, hogy az NGM új munkaerő-piaci programja ahhoz a tervezethez kapcsolódik, amely kötelezővé tenné a 400 négyzetméternél nagyobb áruházakban, hogy 70 négyzetméterenként egy eladót állítsanak a polcok mellé. (E tervezet egyelőre Brüsszelben várakozik jóváhagyásra).
A közmunkások elhelyezkedési mutatói nem igazolják a kereskedelem előtérbe állítását. A közfoglalkoztatás során lehetőség van arra, hogy a dolgozókat nyílt munkaerő-piaci állásokra közvetítsék. Ennek keretében tavaly november végéig 4 537 esetben közvetítették a munkavállalókat a munkaügyi szervezethez bejelentett állásokra - számolt be lapunknak a Belügyminisztérium.
A közvetítések eddig mindössze 25,7 százaléka volt sikeres. Ezáltal 283 fő talált státuszt egyszerű mező-, erdő-, hal-, és vadgazdálkodási állásokban, míg 263-an helyezkedtek el könnyűgép- kezelői és gyártósor melletti pozícióban. Ám a kereskedelmi terület csak az utolsók közt található: itt mindössze 23 közvetített talált munkát.
Mit ígér a szakképzés?
Tapasztalataink szerint ezidáig a hazai közfoglalkoztatási programok "kényszer"-, illetve "ál"- képzésekkel kapcsolódtak össze az aktív munkaerő-piaci eszközök helyett - értékelt Molnár György, az MTA Közgazdaság-Tudományi Intézetének kutatásvezetője.
Országos botrányt kiváltó példa volt ezekre 2013/14 fordulóján a Téli közfoglalkoztatás, amelynek keretében több, mint 100 ezer embert küldtek vissza az iskolapadba - javarészt általános iskolai színvonalú képzést biztosítva számukra.
Molnár szerint ezen ál-képzések, amellett, hogy szociális célokat szolgáltak, uniós támogatásokhoz juttatták az államot és a helyhatóságokat. A közmunkát ugyanis az EU nem finanszírozza, ám munkaerő-piaci képzés jogcímen már hozzá lehet férni a pályázati pénzekhez.
A kormány új programja akkor lehet eredményes, amennyiben nem trükkös forrásszerzéssel, hanem egy valódi képzési rendszerrel kapcsolódik össze.