A magyarországi nettó átlagkereset vásárlóerő-paritáson számolva 15 922 dollár volt tavaly, amely Mexikó után változatlanul a második legalacsonyabb érték az OECD-ben. Ez az összeg a gyerektelen, az átlagbér 100 százalékát keresőkre vonatkozik. A közép-amerikai országban 11 539 dollár volt a helyi árakkal korrigált éves nettó átlagkereset.
A visegrádi országokban a hazainál lényegesen magasabb értékeket mért a szervezet: Szlovákiában 16 748, Csehországban 18 780, Lengyelországban pedig 19 587 dollárt vittek haza vásárlóerő-paritáson számolva.
Növekedésben jól állnak a magyarok
Bár a hazai adat elszomorító, 2014-hez viszonyítva a vásárlóerő-paritáson számolt átlagbér 550 dollárral, 3,6 százalékkal emelkedett, amely az ötödik legjobb érték az OECD-ben. A törököknél 9,3 százalékkal, 18 793-ra, az észteknél 6,6 százalékkal 19 578-ra, a norvégoknál pedig 5,1 százalékkal 43 104 dollárra nőttek a bérek. A negyedik helyen a lengyelek állnak 4 százalékkal. Portugáliában, Mexikóban, Luxemburgban Japánban és Izraelben csökkent a vásárlóerő-paritáson számolt jövedelem tavaly.
Bár értékét tekintve voltak a magyarnál vaskosabb növekedések is, az arány az alacsony magyar bázis miatt volt ilyen kimagasló. Az OECD átlagos növekedése 1,7 százalék volt, vagyis Magyarország némiképp felzárkózott a szervezethez. Az OECD szerint egyébként a hazai átlagkereset 173 145 forint volt tavaly, szemben a 2014-es 166 712-vel.
Nagyon magas az elvonás mértéke
Bár a magyar adórendszerben idén voltak jelentősebb változások, köztük a két gyerekesek családi adókedvezményének növelése, illetve az szja-kulcs 16 százalékról 15-re való csökkentése, a legfrissebb OECD-statisztika csak 2015-ös, amikor az adóék egy egy keresős gyerektelen dolgozó esetében 49,03 százalék volt, a negyedik legmagasabb. Az OECD átlaga 35,9 százalék volt. Az egykulcsos adó miatt ugyan ez az arány vonatkozott az átlagbér 67 százalékát keresőkre is, azonban ezzel Magyarország már a második legrosszabb helyen állt 2015-ben, ahogy a korábbi években is. Az országok zöme próbálja ugyanis az adórendszeren keresztül is csökkenteni az alacsonyab jövedelműek terheit.
Két gyerekkel (a családi pótlékkal is számolva) az arány is javult, 35,3 százalékra, azonban még ez is magasabb, mint az OECD 26,7 százalékos átlaga, sőt növekedés a 2014-es 34,8 százalékhoz képest is.
Bejön a kommunikációs trükk?
Ennek tükrében nem csoda, ha a kormány az alacsony (tavaly még 16 százalékos) szja-val példálózik, mikor a munkákra rakodó terhekről beszél. Ez ugyanis valóban az OECD 15,8 százalékos átlagához közelített tavaly. A járulékok, köztük a munkáltatók által fizetendő sarcok viszont nagyon magas adóéket eredményeztek tavaly.
Nagy csodát nem kell várni
Bár az szja-csökkentés és a két gyerekesek családi adókedvezményének növelése kétség kívül javít Magyarország 2016-os helyezésén, érdemi változás nem várható. Hiába vannak Magyarországon a második legalacsonyabb árak, a nettó bérek is nagyon alacsonyak.