A lelki betegség Európa láthatatlan gyilkosa, véli az Egészségügyi Világszervezet (WHO), amely szerint emiatt a cégeknek ki kell dolgozniuk a stressz elleni eszközöket - mondta Takács Zoltán, a Főnix-Med Zrt. vezérigazgatója a Napi.hu konferenciáján. A szakember elmondta azt is, hogy miközben folyamatosan javulnak az életfeltételek, az emberek mégsem érzik jól magukat, mivel egyre többen szenvednek a pszichoszociális gondokkal.

Van optimális szintje a stressznek, ahol a legjobb teljesítményt tudja nyújtani a munkavállaló. Túl kis aktiváció esetén ugyanis csökken a figyelem, nagynál pedig túlterheltség lép életbe - magyarázta Takács. Stresszkeltő eseménynek számít a túlingerlés, például fény, zaj, de ide tartoznak az egyéni élet nagyobb fordulatai - válás, családtag elvesztése, felnőtt gyerek elköltözése vagy nyugdíjazás -, ahogy a munkahelyi hatások is: "Ez a projekt rendkívül fontos, nincs rá pénz, nincs hozzá segítség, holnap reggelre kell, de legalább mindenkit lenyűgözhetsz" - mondja a nem is annyira képzeletbeli főnök a beosztottnak.

Kapcsolódó

Márpedig ha nem foglalkozunk a stresszel, akkor az tartóssá válik, annak pedig igen sok negatív hatása van: ilyen lehet az állandó fejfájás, a magas vérnyomás, szorongás, depresszió, elégedetlenség, kiégés, dühkitörés, magába fordulás, drog-, illetve alkoholprobléma is - sorolta a példákat a szakember. Szerinte érdemes az egyéni karriermodellt alkalmazni a cégeknek, bevonni a dolgozókat a fontos döntésekbe, de az optimizmust is lehet tanítani. Talán a legfontosabb, hogy be tudjunk mutatni jó példákat a munkavállalóknak - hangsúlyozta Takács, aki szerint az sem árt, ha folyamatos visszajelzéssel éreztetjük a dolgozóval, hogy fontos a munkája, például megdicsérjük a tegnapi teljesítményét, vagy közöljük vele, hogy a cégnek sikerült elérnie a negyedéves célkitűzést, amiben az ő munkája is benne van. Fontos viszont, hogy az egészségfejlesztési stratégiát a cégek ne a kiadási, hanem a befektetési oldalon könyveljék el.

Sok a kiégett vezető

Egy felmérés szerint a vállalati vezetők 56 százalékát az inspirálja, hogy szakmailag fejlődni tudjon, de 11 százalék említette, hogy a kudarcokat elkerülje, míg 7 százalék a túlélésre hajt - mondta Dara Péter coach, a Devise Hungary Kft. ügyvezető igazgatója. Amikor azt kérdezték, hogy mi befolyásolja őket a munkában, akkor 7 százalék a stresszt, 4 százalék az állás megtartását, míg 2 százalék a kiégést említette - a legtöbben, 53 százalék pedig a "magammal szembeni elvárást" válaszolta.

A mi okoz leginkább problémát kérdésre 15 százalék válaszolta a stresszt, 9 százalék a kiégést, 1 százalék pedig azt mondta, hogy nem élvezi a munkáját. Fejlődni pedig 19 százalék abban szeretne, hogy jobban tudja kezelni a stresszt. Ezek után nem meglepő, hogy 31 százalék vallotta, hogy elégedett az életével. Amennyiben a vezetők közül csak ennyien elégedettek az életükkel, márpedig nekik nagyobb hatásuk van az életük alakulására, akkor képzeljük el, mi a helyzet a munkavállalókkal - emelte ki Dara.

A vezetőknél kell kezdeni a képzést

Olyan környezetet kell a dolgozók számára teremteni, ahol bármilyen konfliktust meg lehet beszélni - vélte a megfelelő munkahelyi környezet kialakításának alapfeltételeiről Szatmári Gabriella, a National Instruments hr-igazgatóhelyettese a konferencia panelbeszélgetésén. Az Audi Motor Hungaria Kft. berendezett egy nyugalompont elnevezésű stresszoldó szobát, masszázs székkel, hifi-berendezés, de be szeretnék vezetni az EAP-ot (Employee Assistance Programmes - Munkavállalói Támogatóprogramok) is, ahogy van orvosi szolgáltatás, konzultáció is a dolgozók számára - mondta Máté Tímea, a vállalat munkahelyi szervezetpszichológusa.

Az egyik legfontosabb kérdés, hogy sikerül-e elkötelezetté tenni a dolgozókat, így például érteniük kell, hogy a stresszkezelési programok értük vannak - tette hozzá Tompa Anita, a CGP Central Europe ügyvezető igazgatója, aki szerint legalább ilyen fontos, hogy a felső vezetők igazán magukénak érezzék ezeket a programokat. Egyetértett vele Szatmári is, aki szerint éppen ezért náluk érdemes kezdeni az oktatást.

A vállalatok döntő többségénél nem foglalkoznak ilyen programokkal, inkább azt mondják, hogy majd ha lesz időnk, pénzünk, akkor kialakítunk egyet - vélte Dara. Ugyanakkor van nyitottság a hr-szakemberek körében, egyre többen foglalkoznak ezzel, nem csak munkaerő-felvétellel - tette hozzá Tompa. Szerinte az EAP-ot a leghatékonyabban olyan munkahelyeken lehet alkalmazni, ahol sokan dolgoznak a "sor mellett", mivel eddig nemigen kaptak ilyen irányú segítséget, márpedig "őket sem lehet egyedül hagyni". Itthon ez még újdonság, így sok cégnek az az első kérdése, hogy ki az, aki már használja, és nála milyen eredményeket értek el - adott képet a magyar cégek hozzáállásáról Tompa, aki szerint azonban ha valaki vetélytársa elkezdte használni az EAP-ot, akkor nagyobb a valószínűsége, hogy az adott is cég is figyelmet fordít rá.