Ez lehet Orbán utolsó csapása a bankokra

A Napi Gazdaság keddi számának cikke

Harcra készül a magyar kormány: Orbán Viktor kormánya nevében támogatásáról biztosította a Fidesz- és a KDNP-frakció javaslatát a devizahitelek fix árfolyamon történő végtörlesztésére. A Magyar Bankszövetség elnöksége szerint a javaslat számukra teljességgel elfogadhatatlan, s bár − sokadszorra − felajánlják tárgyalókészségüket, jelezték: a megoldással szemben minden hazai és nemzetközi fórumon fel fognak lépni. Hogy nemzetközi bonyodalom lesz az ügyből, azt a kormányfő is előre látta, ám hogy ilyen gyors reakció érkezik, arra talán ő sem számított: tény ugyanakkor, hogy Michael Spindelegger osztrák külügyminiszter az Európai Bizottság elé utalná az ügyet, amely Ausztria bankjait "létükben fenyegeti", emellett sérti az uniós alapelveket, így azt, hogy a magángazdaságban megkötött szerződéseket be kell tartani.

A tehetősebbek nyerhetnek

Lapunk információi szerint a Fidesz az otthonvédelmi terv egyes részleteiről, illetve az uzsora elleni fellépés kapcsán bejelentett 30 százalékos thm-plafonról még hajlik a tárgyalásra, ám a végtörlesztéssel kapcsolatban nem enged. Az egyetlen különbség a frakciójavaslattal szemben, hogy a kormány nem kötelezné a bankokat arra, hogy a devizahitelt kiváltani akaró ügyfélnek forinthitelt nyújtsanak. Ezzel még egyértelműbbé tették, hogy a tehetősebbek igényeinek akarnak megfelelni, hiszen az adósok döntő része hitelképtelen.

Orbán Viktor másik "kedvezménye", hogy kvázi ígéretet tett: a mostani megoldás átverése után újabb terhet nem rak a bankszektor nyakába. Ez azt is jelentheti, hogy a kormányzat szemet huny afelett, ha a hitelkiváltó forinthitelek árazásában a bankok valamit vissza akarnak hozni abból a szakértők szerint a felhasználás függvényében többszáz milliárd forintra is rúgó  veszteségből, amit a fix végtörlesztés jelenthet.

Komoly megütközést keltettek a bankszakmában azok a forráskivonásra utaló szavak, amelyekkel a miniszterelnök alátámasztotta a mostani lépést. A banki különadó miatt ugyanis az elmúlt években nem igazán lehetett nálunk forráskivonásról beszélni: számos vezető hitelintézet − MKB, CIB, Raiffeisen, Erste − veszteségessé vált, a tulajdonosok nemhogy osztalékot nem kaptak, de kénytelenek voltak tőkét emelni.

Meglepő volt az is, amikor Orbán Viktor arról beszélt, hogy a külföldi bankok mögött az anyabankok állnak, az OTP és az FHB mögött pedig az állam. Hogy nem sikerült összehangolni a mondanivalót a kormánypárti megszólalók között, azt jól mutatta, hogy Lázár János Fidesz-frakcióvezető felszólalásában a bankokat ostorozva érvként hozta fel, hogy az IMF-pénzekből az állam kisegítette a bankokat − ilyen átmeneti segítséget ugyanis az OTP, az FHB és az MFB kapott.

Törvény kellene a pozitív BAR-listához

A referenciahozamhoz kötött kamatbázis − amit lapunk is többször sürgetett − a közelmúltig a kormányzati kommunikációban még fel sem merült, az MNB ajánlásaiban viszont szerepelt a javaslat. Orbán Viktor a bankokra bízná a pozitív adóslista létrehozását, holott tudható, hogy a fő akadályt, az adatvédelmi ombudsman ellenvetéseit csak úgy lehetne meghaladni, ha törvény születne a jól fizetők számára komoly előnyöket biztosító rendszerről.

Lázár János − a Jobbik frakciójának javaslatával egyetértve − fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy vizsgálni kell, a devizahitelezés felfutásában milyen felelősség terheli a jegybankot és a PSZÁF-et. A frakcióvezető által említett időszakban, 2003−2004-ben a jegybankot Járai Zsigmond, a felügyeletet a mára visszatérő elnök, Szász Károly vezette. László Csaba, a Medgyessy-kormány pénzügyminisztere szerint a vizsgálatnak azt is ki kellene mutatnia, hogy finanszírozhatatlansága miatt miért kellett az államnak leépítenie a Fidesz által bevezetett lakáscélú forinthitelek állami támogatását.