Az ingatlanfejlesztési projekteknél jelentősebb változások léptek életbe a 2023. évi adótörvény módosító jogszabályai alapján. Elsősorban az általános forgalmi adó esetében vannak olyan szabályok, amelyek könnyítéseket tartalmaznak. Ilyen például az új lakás értékesítésekhez kapcsolódó 5 százalékos áfakulcs alkalmazásának meghosszabbítása, ugyanakkor az illetékek esetében gyakorlatilag az utolsó kiskaput is bezárta a jogalkotó - írja az magro.hu.
Az öt százalékos lakásáfa, az új lakóingatlanok esetében mivel a veszélyhelyzeti rendeleti szabályt törvényi szintre emelték így 2024. december 31-ig alkalmazható. A kedvezményes adómérték 2024. december 31-e után a már megkezdett projektekre is 2028. december 31-ig is könnyítést jelent - mondta Gyányi Tamás, a WTS Klient adószakértője.
Újnak akkor minősül egy lakóingatlan:
- ha első rendeltetésszerű használatbavétele még nem történt meg, vagy megtörtént ugyan, de az arra jogosító hatósági engedély véglegessé válása és az értékesítés között még nem telt el két év;
- vagy, ha az összes hasznos alapterület nem haladja meg többlakásos lakóingatlan esetében a 150 négyzetmétert, egy lakásos családi házak esetében pedig a 300 négyzetmétert.
A szakember kiemelte: nem minősül lakóingatlannak a lakás rendeltetésszerű használatához nem szükséges helyiség, ezért az 5 százalékos kedvezményes áfakulcs sem alkalmazható, a garázsra, a műhelyre, üzleti vagy a gazdasági épületre.
Záródik a kiskapu az illetékfizetésnél
Az illetékekről szóló törvény jelenleg is tartalmaz olyan szabályt, amely a kapcsolt vállalkozások közötti ingatlanátruházásokat mentesíti a visszterhes vagyonátruházási illetékkötelezettség alól. Az adómentesség feltétele, hogy az illetékkötelezettség keletkezése időpontjában a vevő főtevékenysége saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése, vagy saját tulajdonú ingatlan adásvétele legyen.
Ugyanakkor ezt a feltételt csak egy meghatározott időpontban kellett eddig teljesíteni, ami a jogalkotó szerint visszaélésekre adhatott okot. A jövőben a tevékenységi körre vonatkozó feltétel megmarad, de egy új, 50 százalékos árbevételi korlátot is figyelembe kell venni, amelyről az ingatlant megszerző félnek nyilatkozási kötelezettsége van az adóhatóság felé.
Kedvező illetékváltozás a csok-hoz kapcsolódóan
A csok nemcsak lakásvásárláshoz, hanem lakásbővítéshez is igénybe vehető. Gyányi Tamás szerint a saját tulajdonban álló ingatlan bővítésekor ugyan nem keletkezik illetékkötelezettség, azonban más tulajdonában álló ingatlan bővítésekor (például a tetőtér beépítése) közös tulajdon jön létre, és a hozzáépítőt pedig illetékkötelezettség terhelte. A kedvező módosításnak köszönhetően mostantól a mentesség az idegen tulajdonban álló lakás bővítésekor is biztosított a csok kedvezményével élő vagyonszerző számára – fogalmazott.