A bíróságoknak első- és másodfokon is arról kell dönteniük, hogy tisztességesek-e a magyar állam ellen pert indító pénzügyi intézmények egyoldalú szerződésmódosítást - például kamat-, költség-, vagy díjemelést - lehetővé tevő rendelkezései az általános szerződési feltételekben. Az első és másodfokú perek párhuzamosan zajlanak a Fővárosi Törvényszéken és a Fővárosi Ítélőtáblán.

Hétfőn első fokon elutasította a törvényszék az ÉRB Észak-magyarországi Regionális Bank Zrt. és a DRB Dél-Dunántúli Regionális Bank Zrt. keresetét, a Fővárosi Ítélőtábla pedig másodfokon elhalasztotta október 28-ára a Sberbank Magyarország Zrt. ügyében hozott ítélet kihirdetését.

Az ítélőtábla a felperes Sberbank fellebbezésről közölte, a bank az ügyében első fokon eljárt Fővárosi Törvényszék elutasító ítéletének kiegészítését, illetve hatályon kívül helyezését kérte. A bíróság az elsőfokú ítéletet ismertetésében kifejtette, nem voltak átláthatók a bank számára egyoldalú szerződésmódosításra lehetőséget adó feltételek. Ezért az ügyfél nem tudhatta, hogy milyen tehernövekedéssel kell számolnia. A bank többször szubjektíven határozhatta meg az ügyfélre háruló törlesztő részlet emelkedését.

Hasonló volt a bíróság álláspontja hétfőn a DRB és az ÉRB ügyében első fokon. A bankok keresetét elutasító elsőfokú ítéletek szerint a pénzintézetek általános szerződési feltételeinek egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő pontjai egyetlen esetben sem feleltek meg maradéktalanul a tisztesség elveinek.

A DRB ügyét tárgyaló bíró szóbeli indoklása szerint a bank szerződéseit egy átlagos, szakértelemmel nem rendelkező, üzletkötési kockázattal terhelt fogyasztó szempontjából vizsgálva, nem derül ki pontosan, hogy mely változások esetén, milyen irányban és mértékben változnak a fogyasztó terhei és kötelezettségei. A kikötések megértését tovább nehezítik a nem egyértelmű kifejezések.

A Fővárosi Törvényszék eddig első fokon összesen 67 ítéletet hozott, ebből 64 felperesi keresetet utasítottak el teljesen, három esetben - az UCB Ingatlanhitel Zrt., a Magyar Cetelem Bank Zrt. és a K&H ügyében - részben helyt adtak annak. Érdekesség ezzel kapcsolatban, hogy a Fővárosi Ítélőtábla viszont másodfokon azt mondta ki az UCB Ingatlanhitel Zrt. esetében, hogy a részleges érvényesség kizárt. Ha egy feltételnek nem felel meg a bank, akkor úgy kell tekinteni, hogy nem tisztességes a gyakorlata, mert nem felel meg a teljesség elvének. A Cetelem esetében múlt csütörtökön az alperes kérte ennek kimondását, ám az ítélet kihirdetését a bíró elhalasztotta október 21-ére.

Egy pénzintézet visszalépett még az elsőfokú eljárásban, három pert - az OTP Bank és az OTP Jelzálogbank közös keresetét, az Eger és Vidéke Takarékszövetkezet, továbbá az OTP Ingatlanlízing magyar állam ellen indított perét - felfüggesztettek azért, mert a bíró az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordult. Másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla az EvoBank Zrt. esetében függesztette fel az eljárást és fordult az Alkotmánybírósághoz.

Az Alkotmánybíróság (Ab) kedden kezdi tárgyalni a bírói indítványokat, a törvényszékről érkezőket egyesítve. Bitskey Botond, az Ab főtitkára az MTI érdeklődésére korábban azt mondta, hogy a határozat meghozatalához várhatóan több ülésre lesz szükség. A testületnek 90 napja van határozata meghozatalára. Az Alkotmánybírósághoz forduló bírák egyebek között azt kifogásolták, hogy a devizahiteles törvény sérti a visszaható hatály tilalmát, a jogbiztonság, a normavilágosság követelményét és szükségtelenül korlátozza az eljárással kapcsolatos jogokat.

Trócsányi László igazságügyi miniszter - aki 2007 és 2010 között alkotmánybíró volt - szeptember 10-én levelet intézett az Ab-hez, amelyben az indítványok megalapozatlansága és a törvény alkotmányossága mellett érvelt, egyben reményét fejezte ki, hogy a testület az ügy társadalmi jelentőségére tekintettel soron kívül fog eljárni.

A Magyar Bankszövetség jogi munkacsoportja - szeptember 22-i dátumozású - több mint negyvenoldalas összefoglalójában rögzítette álláspontját az Ab számára. Ennek lényege szerint a törvény egyes rendelkezései sértik a jogállamiság elvét, a szerződési szabadságot, a bírósághoz fordulás és a tisztességes eljárás alapjogát, valamint a hatalommegosztás elvét, és a törvény elfogadása is alaptörvény-ellentétes.

A szeptember 29-én indult másodfokú eljárásban eddig két ítélet született a Fővárosi Ítélőtábla tárgyalásain, múlt csütörtökön a Sopron Bank Burgenland Zrt. és a Pannon Takarék Bank ügyében helybenhagyták az elsőfokú bíróság ítéletét, ennek értelmében a pénzintézetek szerződéses feltételei tisztességtelenek.

Több alkalommal is előfordult ugyanakkor, hogy másodfokon nem tartották meg a tárgyalást, mert az adott pénzintézet nem fellebbezett, a magyar állam pedig - amely nem értett egyet például az indoklás bizonyos pontjaival - visszavonta a fellebbezését, így az elsőfokú ítélet emelkedik jogerőre. Ebbe a körbe tartozik a Milton Hitelezési Zrt., a Retail Prod Szolgáltató Zrt., a Széchenyi István Hitelszövetkezet, a Rajka és Vidéke Takarékszövetkezet és a Bóly és Vidéke Takarékszövetkezet is. A K&H Bank ügyében az ítélőtábla felfüggesztette a másodfokú eljárást a Fővárosi Törvényszék elsőfokú ítéletének a kijavításáig, mivel abban több sorszámozási hibát is vétett. Mindemellett a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla számos per ítélethirdetését elhalasztotta, a többségét október 21-ére, illetve 22-ére.