Óriási lendülettel kezdte az idei évet a magyar gazdaság. Januárban a GDP növekedése meghaladhatta az 5,5 százalékot, de nem kizárt, hogy a 6 százalékhoz lehetett közelebb - vélik a Takarékban elemzői.

A prognózis szerint 2018-ban a jelentős reálbér-növekedés hatására a fogyasztás dinamikája magas maradhat, amit a lakossági megtakarítások meredek növekedése is támogat. Az előző években elkezdett lakás- és irodaépítések átadási hulláma az idei évben várható, de jó részük áthúzódik jövőre és az utánra is. A beruházások élénkülését a már megjelenő EU-transzferek is támogatták.

Kapcsolódó

Mivel az ezekhez kapcsolódó beruházások túlnyomó része még csak a közeljövőben indul, ezeknek is további gyorsító hatásuk lehet. Az állami beruházások felfutása a közeljövőben várható, miközben az igen jelentős autóipari beruházások mellett a versenyszféráéit a tartósan alacsony kamatkörnyezet, az alacsonyabb társasági adó és szocho, valamint a szinte minden ágazatban megjelenő munkaerőhiány és bérköltség-emelkedés is támogatja, miután a vállalatokat termelékenység- és hatékonyságnövelő beruházásokra kényszerítheti. Az idén 4,5, jövőre pedig - a magasabb bázisok miatt - lassuló, 3,6 százalékos növekedésre számítanak a Takarékbank elemzői.

Továbbra is elmaradhat a 3 százalékos céltól az éves infláció, hullámzásának hátterében pedig döntően az üzemanyagárak változása áll. Az éves átlagos infláció az idei évben 2,5 százalék lehet, s csak a jövő év közepén érheti el tartósan a 3 százalékos célt.

Az MNB 2018 elejétől újabb, nem-konvencionális eszközöket vezetett be, így a továbbra is jelentős bankközi forintlikviditás a rövid hozamok szintjét jóval az alapkamat 0,9 százalékos értékénél lejjebb szorította. Mivel az MNB továbbra is elkötelezettnek mutatkozik a jegybankmérleg szűkítésére, a bankok a likviditásfeleslegüket leginkább állampapír-vásárlással, hitelezési aktivitásuk növelésével, esetleg külföldi forrásaik leépítésével vagy külföldi eszközök vásárlásával szüntethetik meg.

A Takarékbank arra számít, hogy ha mérsékeltebb ütemben is, de a munkanélküliségi ráta süllyedése stabilan folytatódik. Egyre több ágazatban így is effektív korlátot jelenthet a munkaerő-kínálat elégtelensége. A 2017 átlagában 4,2 százalékig süllyedő munkanélküliségi ráta az idén 4 százalék alá kerülhet, azaz 2018-ban enyhébb mértékben ugyan, de még feszesebbé válhat a magyar munkaerőpiac.

Az idei áht-hiányterv a GDP 2,4 százaléka, 4,3 százalékos gazdasági növekedést feltételezve. A Takarékbank a bevételi oldalon továbbra is lát pozitív jeleket, ezek miatt a hiányterv a választási év ellenére is teljesülhet. Sőt mivel az idei bázis feltehetően kedvezőbb lesz, a hiány ismét alulmúlhatja a tervezettet.

A forint 2016-ban végleg szakított a legsebezhetőbbnek tekintett valuták körével, így egyre kevésbé reagál érzékenyen a nemzetközi hangulat változásaira. Volatilitását ugyanakkor valamelyest növeli, hogy továbbra is a kedvező egyensúlyi folyamatok indokolta felértékelődési nyomás és az MNB ezzel ellentétes érdekei közötti présben van. Rövid távon ezért a Takarékbank továbbra sem számít arra, hogy a forint euróval szembeni árfolyama markánsan eltérne az utóbbi időszakot jellemző 306-315-ös sávtól.

Ám 2018 közepétől kezdve egy lassú, trendszerű erősödés minden előrelátható gazdasági hatást figyelembe véve mégis kibontakozhat, így a forint tartósan az említett sáv alján maradhat. A külső egyensúlyi folyamatok alakulásán túl ezt az is támogathatja, hogy a gyorsuló növekedés mellett a nagy hitelminősítő cégek tovább javíthatják Magyarország adósosztályzatait, amelyek tavaly már így is kivétel nélkül visszakerültek a befektetésre ajánlott kategóriába - olvasható a friss elemzésben.