A magyar gazdaság 2016 negyedik negyedévében az EU átlagától jóval elmaradva, a régióban a legkisebb ütemben bővült. Az év egészében a bővülés üteme azonos volt az EU átlagával, a régióban azonban csak két balti országét múlta felül. Románia közel 3, Bulgária közel 2 százalékponttal növekedett gyorsabban, de a lengyel és szlovák dinamika is több mint 1, a cseh pedig 0,5 százalékponttal magasabb volt a magyarnál.

Mivel a magyar gazdaság növekedése rendkívül nagymértékben függ az EU támogatásaitól, idén ezek újraindulása hatására az EU átlagánál gyorsabb, a régió más országaihoz hasonló bővülési ütem várható. Miközben az idei gazdasági adatok kedvezőek lesznek, nem látszanak a jelei az EU-támogatások 2020 utáni kifutását követő időszakra való felkészülésnek.

Kapcsolódó

A pénzpiacok jól fogadták az amerikai élénkítési terveket, ugyanakkor a protekcionista ígéretek megvalósítása megakadályozhatja a világkereskedelem korábban várt gyorsuló bővülését. Az EU-ban mindinkább napirendre kerül a többsebességes megoldások keresése. A magyar kormány a nemzetállam elsődlegességét, az integráció árnyoldalait hangsúlyozza. Az exportorientált magyar gazdaság számára azonban a bezárkózás, az EU belső, döntéshozó magjából való kiszorulás - a nemzeti mozgástér látszólagos szélesedése ellenére - hosszabb távon kedvezőtlen.

Idén az agrárium kivételével minden lényeges ágazatban a növekedési ütem gyorsulása - az építőiparban a tavalyi visszaesés markáns bővülésre váltása - várható. A reálkeresetek tavalyihoz hasonló, 7 százalék körüli növekedése mellett a fogyasztás dinamikája is kissé, 5 százalék körülire gyorsulhat. A beruházások tavaly a vállalati szektorban is közel 10 százalékkal estek, a költségvetési szektorban viszont iszonyatos mértékben, több mint 60 százalékkal zuhantak. 2017-ben mindkét területen növekedés várható.

Az infláció januárban az EU-hoz hasonlóan, de annál erőteljesebben, 2,3 százalékkal emelkedett, főleg az energiahordozók világpiaci áremelkedése miatt. Nagy kérdés, hogy a hazai vásárlóerő gyors növekedése milyen mértékben lesz inflációs hatású.

Mivel az MNB a gyenge forintban érdekelt, s a Fed kamatemelései gyengíthetik a kockázatosabb országok devizáját, az év során a forint némi gyengülése, a tavalyi 311,5 forint után 315 forint körüli euró-árfolyam várható.

A külkereskedelem nagyon magas aktívuma idén csökken, de ezt a kiesést a beérkező transzferek (EU-támogatások és külföldön dolgozóktól érkező hazautalások) ellensúlyozzák, így a folyó fizetési és tőkemérleg többlete változatlanul igen magas lesz. Az állami költekezés erősödik, de az államháztartás hiánya 2017-ben is 3 százalék alatt marad, miközben az államadósság 1 százalékpont közeli csökkenése megfelel az EU igényeinek.