A kormány januártól vezette be a gyed (gyermekgondozási díj) extrát - vagyis lehetővé tette, hogy a kisgyermekes szülők a abban az esetben is megkapják a gyed-et, ha visszamennek dolgozni. A korábbi - évtizedeken át élő - szabályozás szerint vagy a gyed,gyes vagy a fizetés járt a szülőnek, a kettő kizáró ok volt. Sokan a nagyobb összegű gyed lejárta után inkább a fizetés választották, mint az alig 30 ezer forintos gyes-t. A múlt ősszel a parlament által az országgyűlés által kidolgozott új szabályokba azonban ellentmondások kerültek - ami feltehetően annak is köszönhető, hogy immár több éves szokásoknak megfelelően elmaradt a törvényjavaslattal kapcsolatban a szakmai egyeztetés a nagy politikusi felbuzdulásban.
Az elmúlt napokban derült ki, például, hogy a gyed extrára jogosult szülő gyermeke nem jogosult bölcsődei ellátásra. Ugyanis a családok támogatásáról szóló törvény abból indul ki, hogy aki gyedet kap az nem dolgozik - így bölcsőde elvileg nem veheti fel ezen gyermekeket - ha a törvény betűjét nézik. Az MSZP által most a parlament elé terjesztett törvénymódosítás ezért lehetővé tenné, hogy a gyedet és - nem csak a gyed extrát - igénybe vevők családok is kérhessenek bölcsődei ellátást. A problémára szerdán a Népszabadság írása világított, amelyre válaszul családügyért is felelős emberi erőforrás tárca (Emmi) közölte, hogy a főszabály szerint a gyermekvédelmi törvényben kimondja, hogy a gyermekek napközbeni ellátását (bölcsőde, családi napközi) azon gyermekek számára kell megszervezni, akiknek szülei, nevelői, gondozói dolgoznak vagy munkaerő-piaci részvételt elősegítő programban, képzésen vesznek részt - vagyis az Emmi szerint felvehetőek a bölcsődébe a gyed extrán lévő szülők gyermekei is. Ennek ellenére a törvényen belüli ellentmondás fenáll, vagyis azt előbb-utóbb módosítani kell.
Ugyanakkor a szocialista javaslat teljesen megnyitná a bölcsődéket - amely a korlátozott férőhelyek miatt - újabb problémákat okozhat. Igaza az elmúlt öt évben megkezdett bölcsődefejlesztéseknek köszönhetően lassan, de biztosan nő az ilyen intézmények száma - végső soron ez az egyik legfontosabb eszköz ahhoz, hogy a szülés után az édesanyák minél hamarabb visszatérjenek a munkaerőpiacra - ez lenne többek között a gyed extra célja is. Ugyanakkor a törvényjavaslatból kiderül, hogy még ez is igen kevés, hisz az országban mindössze 37 ezer bölcsődei és hétezer családi napközis hely van - ezzel szemben 200 ezer olyan gyermek, aki 1-3 év között van.
Elbocsátási védelem a kisgyermekes szülőknek?
Ugyancsak a kapkodó jogalkotás következménye, hogy az új szabályok szerint a szülő jogosult lehet két gyesre is. Ugyanakkor azt a passzus nem módosították mely szerint a folyósítás értékhatára a nyugdíjmimum - vagyis 28 500 forint. A javaslat ezt a passzust is kivenné a jelenleg hatályos törvényből.
A szocialisták törvénymódosítása ezen bölcsődei problémákon túlmutató javaslatokat is tesz - ezek már a Munka törvénykönyvének (Mt.) módosítását érintik - ezzel azonban már a választási kampány területére téved az MSZP. A javaslat szerint a gyed extra alatt a - gyermek három éves koráig - nem lehetne elbocsájtani a szülőt. A jelenlegi szabály szerint, az otthon töltött idő (gyes, gyed, szülési szabadság ideje) alatt nem lehet a szülőt elbocsájtani - ez a védelem értelemszerűen megszűnik, ha visszatér a munkába -, akár a gyed extrával. Az MSZP szerint indokolt lenne az elbocsátási védelem a gyermek három éves koráig. A munkáltató szempontjából nézve, így akár két évig nem lenne elbocsátható az a munkavállaló, akinek a feleslegessé vált.
A törvényjavaslatot öt szocialista képviselő - többek között Mesterházy Attila ellenzéki miniszterelnök-jelölt - jegyzi, így gyakorlatilag a nullához közelít annak a valószínűsége, hogy a kétharmados többségű parlament februárban kezdődő rövid parlamenti ülésszakon tárgysorozatba vegye. Az viszont nem zárható ki, hogy a javaslat gyed extra melletti bölcsődei elhelyezésre vonatkozó részét - hozzácsapják egy kormányzati javaslathoz - így a gyermekvédelmi törvényen belül feszülő ellentmondást ily módon föloldják.