A kormány szerint a jövő évi költségvetési szigor minden olyan területre kiterjed, amely nem produktív ágazat - vagyis az adott kiadás sorsa attól függ, hogy az így elköltött pénz hozzájárul-e a gazdasági növekedéshez vagy nem - fogalmazott még kedden a költségvetési bizottság ülésén Banai Péter Benő, a nemzetgazdasági tárca helyettes államtitkára. Az improduktív kiadások közzé sorolta a költségvetési vitában a szociális kiadásokat és az állam (vagyis a kormányzat) magára fordított kiadásait, így ezek csökkenek.

A költségvetés középtávú mérlegéből azonban nem egészen az a kép rajzolódik ki: a büdzsé kiadásai jövőre még 3,8 százalékkal növekednek - ám 2013-ban már 1,2 százalékos 2014-ben további 3,3 százalékos csökkenés jön. Ezen belül a költségvetési fejezetek - tehát a minisztériumok kiadásai jövőre 9,5 százalékkal emelkednek, így az eléri 4468,5 milliárd forintot, a nagy csökkenés 2013-tól jön, amikor is a minisztériumi kiadások 1,5, majd azt követően 5,2 százalékkal csökkennek - olvasható az államháztartás 2015-ig előretekintő mérlegéből. Vagyis a tervek ellenére jövőre az állam még jelentősen többet költ magára. A részletszámokból kitűnik, hogy a növekedés nem magyarázható a tervezett elbocsátások esetleges többletköltségével, ugyanis nem csak a minisztériumok közvetlen kiadásai, hanem az általuk kezelt egyéb (fejezeti) előirányzatok is hasonló mértékben nőnek.

A közmédiára és közmunkára lesz pénz

Kapcsolódó

A költségvetés középtávú tervszámainak publikálását az államháztartási és a közpénzügyi törvény írja elő, ám a múltbeli tapasztalatok alapján elmondható, hogy a legritkább esetben válnak válóra a 2-3 éves előrejelzések. Ugyanakkor ezek az irányok a kormány terveit, szándékait jelzik.

Ugyanakkor nagyon is beszédes, hogy a kormány mely területeken tervez kiadáscsökkenést - vagy épp a kiadások emelését. A következő évek nagy nyertese a közmédia lesz, hisz a jelentős átszervezésen átesett MTV-MR-MTI-Duna Tv konglomerátum költségvetési támogatása évről évre növekszik: 2012-ben 64,8 milliárd forintból gazdálkodhatnak, ami 10,4 százalékkal nagyobb az ideinél, és a következő esztendőkben is stabil 3-3 százalékos éves kiadásnövekedéssel kalkulál a kormány. Az persze az inflációtól függ majd, hogy ebből reálértéken mennyi marad.

A közmunkákra is egyre több pénz jut: az idei 64 milliárd forint után a jövő évi költségvetésben erre a célra 132,2 milliárd forint jut, amivel már meghaladja a 2010-es 120 milliárdos támogatást, majd 2013-ban már 162,7 milliárdos kiadással számolnak. A közmunkákra fordítható plusz pénzeket a kormány a munkanélküliségi ellátások lefaragásával teremti elő: az idei 135,5 milliárdról 68,7 milliárdra csökken ez a sor 2012-re, és következő években ezen a szinten is marad.

Az egészségügy a tartós megtakarítás terepe?

Az egészségügy szintén átalakítás előtt áll, a kórházi intézményrendszer átadása-átvétele várhatóan januárban kezdődik meg. A tervek szerint az önkormányzati tulajdonú kórházak kormányzati, állami kézbe kerülnek. Ennek ellenére a egészségügyre fordított kiadások folyamatosan csökkenek - ez derül ki az egészségbiztosítási alap gyógyító megelőző kiadásainak sorából. Ezen kiadásokon belül két nagy tétel különböztethető meg: az egészségbiztosítás gyógyszerkiadásai és az intézményekre fordított pénz - ám e két téttel nem válik külön középtávú mérlegben.

Azt tudjuk, hogy a 2012-re tervezett csökkenés túlnyomó részét az egészségügyi kormányzat a gyógyszerkiadások csökkentésével szeretné elérni - de láthatóan nem álla meg itt a folyamat, ugyanis kiadások 2013-ban tovább csökkennek - s csak 2014-re várható nominális növekedés. Hasonló a helyzet az önkormányzatoknál: mint ismert az önkormányzati törvény hamarost a parlament elé kerül, amely számos feladatot - a már említett egészségügyi ellátást, de az oktatás, vagy akár a tűzoltóságok fenntartását - elvonja a településektől, s azok is a kormányzati hatáskörbe kerülnek - így nem teljesen meglepő, hogy az önkormányzatok finanszírozása is folyamatosan csökken a következő években.

Látszik a nyugdíjrendszer átalakítása

Jól nyomon követhető a táblákból a nyugdíjrendszer átalakítása: a nyugdíjkiadások jövőre 16 százalékkal csökkennek - de csak azért mert  korhatár alatti nyugdíjak fizetése átkerül külön sorra - a most létrehozott Szociálpolitikai Alapba - ott ezért láthatjuk a 37 százalékos növekedést. A családi ellátások nominálisan nem változnak a következő években sem - ugyanis a jelenlegi szenten maradnak a kiadások, így azok tíz éven keresztül változatlanok maradhatnak, hisz családi ellátások emelésére már évek óta nem volt példa.

forrás: költségvetési tervezet