Az elmúlt napokban több politikai nyilatkozat is elhangzott az MSZP és az Együtt-PM politikusától, amelyből összerakható az ellenzéki választási szövetség adóprogramja. A jelenlegi mandátumbecslések szerint az Összefogás-Kormányváltásnak nemhogy esélye sincs a kormányzásra, a tét jelenleg inkább az, hogy lesz-e újra kétharmada a Fidesznek. Éppen ezért nem érhető, hogy az ellenzéki politikusok miért nem kommunikálnak terveikről egyértelműen és egy hónappal a választások előtt gazdasági program alapillérének számító adójavaslatokat miért kell több apró mozaikból összerakni.

Fidesz álláspontja világos: maradna a cégeket terhelő különadórendszer, az áfa 27 százalékos kulcsa sem csökkenne, ám a tervek között szerepel személyi jövedelemadó 16 százalékos kulcsának 9 százalékra csökkentése a 2018-as ciklus végéig. A Fidesznek amúgy mind a mai napig nincs választási programja - így az adójavaslatokat szintén a vezető politikusok (Orbán Viktor, Varga Mihály) nyilatkozataiból lehet összerakni. Az egykulcsos szja majdani bevezetése mellett egyébként a miniszterelnök is kiállt egy interjúban.

Mesterházy: nem várhatóak gyors változások

Az ellenzéki tervekről első ízben még a múlt héten Mesterházy Attila, az MSZP elnöke osztott meg információkat a Reuterssel: ebből kiderül, hogy a költségvetés kicentizett egyensúlya miatt nem lenne képes gyorsan megváltoztatni az Orbán-kormány adópolitikáját a baloldali összefogás, ráadásul az átalakítások során nem emelkedhet az államháztartás hiány a maastrichti három százalék felé sem. A bankadót nem szüntetnék meg, hosszabb távon azonban elképzelhető, hogy mérsékelnék. Ugyanezt a politikát követnék a többi különadóval kapcsolatban.

Nem meglepő módon Mesterházy arról is beszélt, hogy megszüntetnék az egykulcsos személyi jövedelemadót. Legalább egy további kulcsot vezetnének be a magas jövedelmekre. Ez a lépés nem hatna a költségvetésre, mert a többet keresők magasabb adójával szemben csökkenne az alacsonyabb keresetűek adója, és ezzel nőne a nettó bérük.

Százeres minimálbér a ciklus végére

Az MSZP-s elnök nyilatkozatát a hét végén Gúr Nándor szocialista alelnök újabb információmorzsákkal egészítette ki; a képviselő nettó minimálbér százezer forintra emelését ígérte a ciklus végére, ezen kívül lehetővé tennék, hogy a kisvállalkozások a foglalkoztatáshoz kapcsolódó járulékterheket leírják a társasági nyereségadóból, ami a fekete foglalkoztatás visszaszorítását segítené. Szerepel ígéreteik között az alapvető élelmiszerek áfájának 5 százalékra csökkentése is.

Bajnai Gordon az Együtt-PM vezetője szintén a hét végén úgy nyilatkozott, hogy a választási szövetség egy olyan, kétkulcsos adórendszert ígért, amellyel a minimálbértől kezdve mindenki jól jár, és amely csak a felső 8-9 százaléktól követel csekély mértékű többletterhet.

Újra visszajönne az adójóváírás

Információink szerint a minimálbér emelését a választási szövetség az adójóváírás újbóli bevezetésével érné el, így a jelenleg nettó 65 ezer forintos minimálbér 82 ezer forintra emelkedne. A minimálbér százezer forintra emelését a ciklus végére ígérik, amit az adójóváírás tb-járulékokra való kiterjesztésből oldanának meg - már amennyiben a költségvetés majdani állapota ezt lehetővé teszi 2016 után.

Az adóterhelés változása
Kép: Forrás: Együtt-PM

Az adójóváírás nem csak a minimálbéreseket érintené, mivel azt jóval magasabban az átlagbér felett - várhatóan bruttó 280 ezer forint - vezetnék ki, lineárisan (lásd keretes írásunkat). Korábban is ismert volt, hogy a jelenlegi egy kulccsal szemben szemben két kulcsos lenne az szja tábla. Az ellenzéki elképzelések szerint az adótábla nem lehet túlságosan progresszív, így a második kulcs is 30 százalék alatt lenne - ez a költségvetési megfontolások miatt praktikusan 29 százalékos második kulcsot jelentene az első 16 százalékkal után.

Bajnai Gordon a hétvégén utal arra is, hogy a második kulcs a felső 10 százaléktól vonna el adóterheket - vagyis a második kulcs bőven az átlagbér felett lépne be - ezzel elkerülnék azt a korábbi hibát, amikor is 2010 előtt már az átlagbért is magasabb adókulcs terhelte. Információnk szerint a második 29 százalékos szja kulcs a havi 460 ezer forintos jövedelmet terhelné, vagyis ez lenne a sávhatár. A háttérszámításokból és a mellékelt ábrából az is látható, hogy a Összefogás mostani javaslata jóval alacsonyabb adóterhelés jelentene a magasabb jövedelmekben, mint a 2009-2010-es adótábla volt.

Az ellenzéki pártoknál készült számítások szerint a kétkulcsos szja rendszerrel és az adójóváírással a havi bruttó 280 ezer forintig egyértelműen nyernek az érintettek- ők teszik ki az adózók 76 százalékát. A 280 ezer forint és a 460 ezer forint közötti jövedelmek - ezt fizetik az adózók 15 százaléka - adóterhelése nem változik, míg a 460 ezer forint felett keresők adóterhelése nőne - ők teszik ki az szja fizetők felső 9 százalékát.

Emelkedő osztalékadó, csökkenő áfa

Az szja változások akár nullszaldósak is lehetnek, ugyanis létezik egy forgatókönyv, amely szerint megszűnne a különadózó jövedelmek elkülönítése, így például az osztalékjövedelmek is progresszívan - vagyis praktikusan 29 százalékkal - adóznának.

Az adótervek szerint az alapvető élelmiszer áfáját csökkentené az ellenzéki Összefogás, illetve a havi százezer forintnál alacsonyabb nyugdíjakat kapó nyugdíjasok évi 24 ezer forint gyógyszertámogatást kapnának. Az áfa csökkentés a termékek körétől függően 0-60 milliárd forintos költségvetési kihatással járnának.