A Napi Gazdaság pénteki számának cikke

Számos − jó esetben − félbemaradt nemzetközi és belföldi ügyet örökölhet meg utódja a lemondását váratlanul benyújtó nemzeti fejlesztési minisztertől. Fellegi Tamás a fejlesztési tárca vezetőjeként nagy területet felügyelt, hozzá tartozott a közlekedés, az informatika, az energetika, a vagyongazdálkodás és a külgazdaság is, befejezett projektet pedig szinte egyik területről sem lehet említeni.

A közlekedésben több programmal − régóta − adós a minisztérium, nem sikerült tető alá hozni például az eredetileg 2012 elejére ígért közlekedési holdingot. A közösségi közlekedésben meglévő párhuzamosságok és a tarifa-, illetve a kedvezményrendszer átalakításával sem végzett a tárca az elmúlt másfél évben. (Igaz, itt a korábbi kormányzatoknak sem sikerült érdemben előbbre lépni.) Feltehetően egy ideig még ígéret marad az elektronikus útdíjrendszer 2013 elejére várt bevezetése, de szintén csak a tervekben szerepel a vasúti rádiókommunikációs rendszer kiépítése, amelynek csúszása uniós forrásokat veszélyeztet. A Malév Zrt. jövőjével kapcsolatos terveket sem sikerül végigvinnie Felleginek, egyesek szerint éppen a légitársasággal kapcsolatos hétfői tájékoztatója vezetett a szakításhoz, egyes kormánytagok ugyanis nehezményezték, hogy Fellegi egyeztetés nélkül gyakorlatilag a Malév felszámolásáról beszélt lehetőségként.

Informatikai területén Fellegi előbb egykori matávos kollégájától, a hírközlési helyettes államtitkár Vasváriné Menyhárt Évától vált meg, később pedig Nyitrai Zsolt infokommunikációs államtitkár is távozott. Az továbbra sem ismert, hogy pontosan mi állt a lépések hátterében, de Fellegi minden bizonnyal nem tudta kezelni a személyek (esetleg érdekcsoportok) közötti konfliktust. Azt sem tudni, milyen álláspontot képvisel Fellegi a most zajló frekvenciapályázat kapcsán. Itt ugyanis az állam lehet a befutó, jóllehet a miniszter korábban arról beszélt, hogy a piacnak kell eldöntenie, kell-e negyedik mobilszolgáltató.

Számos lezáratlan ügy maradt a vagyongazdálkodásban is. Az NFM ugyan nagy lépéseket tett a ppp-konstrukciók vizsgálatánál, a beígért "államosítás" − azaz a projektek kiváltása − azonban nem igazán haladt előre. A minisztérium korábban azzal számolt, hogy idén 200 milliárd forintot fordít erre.

Az energetikában leginkább a Mol Nyrt. orosz tulajdonban lévő pakettjének visszaszerzése köthető Fellegi nevéhez, amelynek hasznosságáról megoszlottak a szakmai és politikai vélemények. Emellett hozzá kapcsolódik a rezsiköltségek központi, átmeneti befagyasztásának ügye, illetve egy másik személyügyi kérdés: a témáért felelős államtitkárát, Bencsik Jánost nem sikerült marasztalnia, miután az konfliktusba keveredett Lázár János fideszes frakcióvezetővel.