A magyar gazdaság külső környezete alapvetően továbbra is támogatja a növekedési és egyensúlyi kilátásokat. Így idén a GDP növekedése elérheti, jövőre pedig az új autóipari kapacitások üzembe helyezésével meg is haladhatja a 4 százalékot - vélik legújabb prognózisukban a Takarékbank Zrt. elemzői.

Az idei harmadik negyedéves élénkülést követően a negyedik negyedévben érdemben gyorsulhatott a magyar gazdaság növekedése, amit az igen kedvező hazai és külső kilátások is támogatnak. A jelentős reálbérnövekedés hatására a fogyasztás dinamikája magas maradhat, amit a lakossági megtakarítások meredek gyarapodása is támogat. A tavaly elkezdett lakás- és irodaépítések átadása az idei év végétől várható, de jó részük áthúzódik jövőre és a következő évre is.

Kapcsolódó

A beruházások élénkülését a már megjelenő EU-transzferek is támogatták, ám az ezekhez kapcsolódó beruházások túlnyomó része még csak a közeljövőben indul, így ezek is tovább gyorsíthatják a beruházásokat. Ezek közül az államiak felfutása a közeljövőben várható, miközben az igen jelentős autóipariak mellett a versenyszféra beruházásait a tartósan alacsony kamatkörnyezet, az alacsonyabb társasági adó és a szociális hozzájárulási adó (szocho), valamint a szinte minden ágazatban megjelenő munkaerőhiány és bérköltség-emelkedés is támogatja, mivel a vállalatokat termelékenység- és hatékonyságnövelő beruházásokra kényszerítheti. A következő években a jelentős energetikai beruházások is kedveznek a gyors növekedésnek. A beruházások meredek gyorsulásának hatásait azonban ellensúlyozza azok magas importigénye, így a külkereskedelmi többlet csökkenése némileg fékezi a gazdaság bővülését.

Prognózis (éves változás, százalék)
Mutató2017
20182019
GDP4,04,23,6
Lakossági fogyasztás3,95,0
4,0
Közösségi fogyasztás-1,23,41,5
Beruházások22,215,74,5
Export6,66,96,5
Import10,07,56,6
Infláció2,42,83,0
Munkanélküliségi ráta (%)4,23,93,7
Államháztartási egyenleg (ESA-95; GDP %-a)-1,4-2,1-2,0
Államadósság (GDP %-a)72,069,767,0
Folyó fizetési mérleg (GDP %-a)3,83,53,4
Bruttó külföldi adósság (GDP %-a)83,574,065,0
Jegybanki alapkamat (év vége, %)0,90,90,9
Euróárfolyam (forint, éves átlag)309,3310,0305,0
Euróárfolyam (forint, év vége)313,0307,0303,0
Forrás: Takarékbank

Az infláció csak lassan emelkedik

Az infláció éves üteme továbbra is elmarad az MNB 3 százalékos középtávú céljától. Hullámzásának fő oka az üzemanyagárak változása A tényleges árnyomásra jobban utaló maginfláció fokozatosan emelkedik, de a dohánytermékek jövedéki adójától megtisztítva még így is messze elmarad az inflációs céltól.

A külső környezetből továbbra sem érkezik inflációs nyomás. Az utóbbi időszakban jelentősen felgyorsult bérdinamika ellenére keresletoldali árnyomás csak fokozatosan épül fel, mivel részben még mindig a korábbi évek elhalasztott fogyasztásának a pótlása zajlik. Az éves átlagos infláció idén még 2,5 százalék alatt marad, s csak 2018 végére érheti el a 3 százalékos célt - válik a prognoszták.

A munkanélküliség tovább mérséklődik

A foglalkoztatásbővülés üteme továbbra is magas, és ezt immár szinte kizárólagos jelleggel az elsődleges munkaerőpiac állásteremtése vezérli. A közfoglalkoztatás bővülése leállt, sőt az utóbbi hónapokban megkezdődött az állomány csökkenése. Így mérsékeltebb ütemben ugyan, de a munkanélküliségi ráta süllyedése folytatódhat.

Ám egyre több ágazatban így is effektív korlátot jelenthet a munkaerő-kínálat elégtelensége, ezért a bérdinamika nemcsak a minimálbér és a garantált bérminimum növelése, hanem a piaci béremelések következtében is magas marad. A munkanélküliségi ráta jövőre 4 százalék alá kerülhet, azaz még feszesebbé váli a magyar munkaerőpiac.

Kitartóan küzd az MNB

A jegybank tavaly október óta már csak korlátozott és csökkenő mennyiségben fogad be banki forrásokat a betéti eszközeibe, így a továbbra is jelentős bankközi forintlikviditás a rövid hozamok szintjét jóval az alapkamat 0,9 százalékos értéke alá szorította. Mivel az MNB továbbra is elkötelezett a jegybankmérleg szűkítése mellett, a bankok a likviditásfeleslegüket leginkább állampapír-vásárlással, hitelezési aktivitásuk növelésével, esetleg külföldi forrásaik leépítésével vagy külföldi eszközök vásárlásával építhetik le. Bármilyen kombinációt válasszanak is, a Takarékbank szakértői szerint a rövid hozamok szintje a következő hónapokban továbbra is mélyen az alapkamat alatt maradhat, a jegybanki eszközökből való kiszorítás mértékének függvényében akár tartósan nulla százalék körüli is lehet.

Így  2018 második fele előtt nem lehet monetáris szigorításra számítani. Főként a külső egyensúlyi helyzet továbbra is a forint erősödését támogatja, ami bizonyos értelemben a monetáris kondíciók szigorodásának felel meg, s ez ellen az MNB a maga eszközeivel igyekszik továbbra is fellépni.

És mi lesz a forinttal?

Az egyensúlyi folyamatok kedvezőek. Az államháztartás eredményszemléletű hiánya 2017-ben ismét jóval elmaradhat a 2,4 százalékos, majd ez 2018-ban megismétlődhet. A GDP-arányos államadósság csökkenése az uniós kifizetések megelőlegezése ellenére is folytatódhat, 2017 végére 70 százalék közelébe, míg 2018-ban már az alá kerülhet. A büdzsé folyó hiányát az uniós projektekkel összefüggő kifizetések okozzák, amelyek elérték az 1925 milliárd forintot. Mivel az uniós kifizetéseket az eredményszemléletű hiányban nem kell kiadásként elszámolni, attól megtisztítva a hiány lényegesen alacsonyabb, a 100 milliárd forintot sem érte volna el.

Bár a belső kereslet erős növekedése miatt 2017-ben és 2018-ban a folyó fizetési mérleg többlete valamelyest mérséklődik, a gyorsított EU-forrásfelhasználás miatt az ország nettó külső finanszírozási képessége továbbra is a régió legmagasabbjai közé tartozik majd. A legtágabb értelmű (a működőtőke-befektetések közé sorolt egyéb tőketételeket is tartalmazó) bruttó külföldi adósság már tavaly a GDP 100 százaléka alá került. 2018 végére pedig a Takarékbank elemzőinek várakozása szerint már csak annak mintegy háromnegyedét éri el, míg a nettó külső adósság a következő években gyakorlatilag eltűnhet, az évtized végére pedig nettó külső hitelezői pozícióba kerülhet a hazai gazdaság.

A forintárfolyam volatilitását ugyanakkor valamelyest növeli, hogy továbbra is a kedvező egyensúlyi folyamatok indokolta felértékelődési nyomás, és az MNB ezzel ellentétes érdekei közötti présben van. Rövid távon ezért az elemzők továbbra sem számítanak arra, hogy a forint euróval szembeni árfolyama markánsan kiléphet az utóbbi időszakot jellemző 306-315-ös sávból.

A jövő év közepétől azonban egy lassú, trendszerű erősödés mégis kibontakozhat, így a forint tartósan e sáv alján maradhat. A külső egyensúlyi folyamatok alakulásán túl ezt az is támogathatja, hogy a gyorsuló növekedés mellett a nagy hitelminősítő cégek tovább javíthatják Magyarország adósosztályzatait.

Címlapkép forrása: Pixabay.com.