A magyar gazdaság külső környezete alapvetően továbbra is támogatja a növekedési és egyensúlyi kilátásokat. Így idén a GDP növekedése elérheti, jövőre pedig az új autóipari kapacitások üzembe helyezésével meg is haladhatja a 4 százalékot - vélik legújabb prognózisukban a Takarékbank Zrt. elemzői.
Az idei harmadik negyedéves élénkülést követően a negyedik negyedévben érdemben gyorsulhatott a magyar gazdaság növekedése, amit az igen kedvező hazai és külső kilátások is támogatnak. A jelentős reálbérnövekedés hatására a fogyasztás dinamikája magas maradhat, amit a lakossági megtakarítások meredek gyarapodása is támogat. A tavaly elkezdett lakás- és irodaépítések átadása az idei év végétől várható, de jó részük áthúzódik jövőre és a következő évre is.
A beruházások élénkülését a már megjelenő EU-transzferek is támogatták, ám az ezekhez kapcsolódó beruházások túlnyomó része még csak a közeljövőben indul, így ezek is tovább gyorsíthatják a beruházásokat. Ezek közül az államiak felfutása a közeljövőben várható, miközben az igen jelentős autóipariak mellett a versenyszféra beruházásait a tartósan alacsony kamatkörnyezet, az alacsonyabb társasági adó és a szociális hozzájárulási adó (szocho), valamint a szinte minden ágazatban megjelenő munkaerőhiány és bérköltség-emelkedés is támogatja, mivel a vállalatokat termelékenység- és hatékonyságnövelő beruházásokra kényszerítheti. A következő években a jelentős energetikai beruházások is kedveznek a gyors növekedésnek. A beruházások meredek gyorsulásának hatásait azonban ellensúlyozza azok magas importigénye, így a külkereskedelmi többlet csökkenése némileg fékezi a gazdaság bővülését.
| Mutató | 2017 | 2018 | 2019 |
| GDP | 4,0 | 4,2 | 3,6 |
| Lakossági fogyasztás | 3,9 | 5,0 | 4,0 |
| Közösségi fogyasztás | -1,2 | 3,4 | 1,5 |
| Beruházások | 22,2 | 15,7 | 4,5 |
| Export | 6,6 | 6,9 | 6,5 |
| Import | 10,0 | 7,5 | 6,6 |
| Infláció | 2,4 | 2,8 | 3,0 |
| Munkanélküliségi ráta (%) | 4,2 | 3,9 | 3,7 |
| Államháztartási egyenleg (ESA-95; GDP %-a) | -1,4 | -2,1 | -2,0 |
| Államadósság (GDP %-a) | 72,0 | 69,7 | 67,0 |
| Folyó fizetési mérleg (GDP %-a) | 3,8 | 3,5 | 3,4 |
| Bruttó külföldi adósság (GDP %-a) | 83,5 | 74,0 | 65,0 |
| Jegybanki alapkamat (év vége, %) | 0,9 | 0,9 | 0,9 |
| Euróárfolyam (forint, éves átlag) | 309,3 | 310,0 | 305,0 |
| Euróárfolyam (forint, év vége) | 313,0 | 307,0 | 303,0 |
Az infláció csak lassan emelkedik
Az infláció éves üteme továbbra is elmarad az MNB 3 százalékos középtávú céljától. Hullámzásának fő oka az üzemanyagárak változása A tényleges árnyomásra jobban utaló maginfláció fokozatosan emelkedik, de a dohánytermékek jövedéki adójától megtisztítva még így is messze elmarad az inflációs céltól.
A külső környezetből továbbra sem érkezik inflációs nyomás. Az utóbbi időszakban jelentősen felgyorsult bérdinamika ellenére keresletoldali árnyomás csak fokozatosan épül fel, mivel részben még mindig a korábbi évek elhalasztott fogyasztásának a pótlása zajlik. Az éves átlagos infláció idén még 2,5 százalék alatt marad, s csak 2018 végére érheti el a 3 százalékos célt - válik a prognoszták.
A munkanélküliség tovább mérséklődik
A foglalkoztatásbővülés üteme továbbra is magas, és ezt immár szinte kizárólagos jelleggel az elsődleges munkaerőpiac állásteremtése vezérli. A közfoglalkoztatás bővülése leállt, sőt az utóbbi hónapokban megkezdődött az állomány csökkenése. Így mérsékeltebb ütemben ugyan, de a munkanélküliségi ráta süllyedése folytatódhat.
Ám egyre több ágazatban így is effektív korlátot jelenthet a munkaerő-kínálat elégtelensége, ezért a bérdinamika nemcsak a minimálbér és a garantált bérminimum növelése, hanem a piaci béremelések következtében is magas marad. A munkanélküliségi ráta jövőre 4 százalék alá kerülhet, azaz még feszesebbé váli a magyar munkaerőpiac.
Kitartóan küzd az MNB
A jegybank tavaly október óta már csak korlátozott és csökkenő mennyiségben fogad be banki forrásokat a betéti eszközeibe, így a továbbra is jelentős bankközi forintlikviditás a rövid hozamok szintjét jóval az alapkamat 0,9 százalékos értéke alá szorította. Mivel az MNB továbbra is elkötelezett a jegybankmérleg szűkítése mellett, a bankok a likviditásfeleslegüket leginkább állampapír-vásárlással, hitelezési aktivitásuk növelésével, esetleg külföldi forrásaik leépítésével vagy külföldi eszközök vásárlásával építhetik le. Bármilyen kombinációt válasszanak is, a Takarékbank szakértői szerint a rövid hozamok szintje a következő hónapokban továbbra is mélyen az alapkamat alatt maradhat, a jegybanki eszközökből való kiszorítás mértékének függvényében akár tartósan nulla százalék körüli is lehet.
Így 2018 második fele előtt nem lehet monetáris szigorításra számítani. Főként a külső egyensúlyi helyzet továbbra is a forint erősödését támogatja, ami bizonyos értelemben a monetáris kondíciók szigorodásának felel meg, s ez ellen az MNB a maga eszközeivel igyekszik továbbra is fellépni.
És mi lesz a forinttal?
Az egyensúlyi folyamatok kedvezőek. Az államháztartás eredményszemléletű hiánya 2017-ben ismét jóval elmaradhat a 2,4 százalékos, majd ez 2018-ban megismétlődhet. A GDP-arányos államadósság csökkenése az uniós kifizetések megelőlegezése ellenére is folytatódhat, 2017 végére 70 százalék közelébe, míg 2018-ban már az alá kerülhet. A büdzsé folyó hiányát az uniós projektekkel összefüggő kifizetések okozzák, amelyek elérték az 1925 milliárd forintot. Mivel az uniós kifizetéseket az eredményszemléletű hiányban nem kell kiadásként elszámolni, attól megtisztítva a hiány lényegesen alacsonyabb, a 100 milliárd forintot sem érte volna el.
Bár a belső kereslet erős növekedése miatt 2017-ben és 2018-ban a folyó fizetési mérleg többlete valamelyest mérséklődik, a gyorsított EU-forrásfelhasználás miatt az ország nettó külső finanszírozási képessége továbbra is a régió legmagasabbjai közé tartozik majd. A legtágabb értelmű (a működőtőke-befektetések közé sorolt egyéb tőketételeket is tartalmazó) bruttó külföldi adósság már tavaly a GDP 100 százaléka alá került. 2018 végére pedig a Takarékbank elemzőinek várakozása szerint már csak annak mintegy háromnegyedét éri el, míg a nettó külső adósság a következő években gyakorlatilag eltűnhet, az évtized végére pedig nettó külső hitelezői pozícióba kerülhet a hazai gazdaság.
A forintárfolyam volatilitását ugyanakkor valamelyest növeli, hogy továbbra is a kedvező egyensúlyi folyamatok indokolta felértékelődési nyomás, és az MNB ezzel ellentétes érdekei közötti présben van. Rövid távon ezért az elemzők továbbra sem számítanak arra, hogy a forint euróval szembeni árfolyama markánsan kiléphet az utóbbi időszakot jellemző 306-315-ös sávból.
A jövő év közepétől azonban egy lassú, trendszerű erősödés mégis kibontakozhat, így a forint tartósan e sáv alján maradhat. A külső egyensúlyi folyamatok alakulásán túl ezt az is támogathatja, hogy a gyorsuló növekedés mellett a nagy hitelminősítő cégek tovább javíthatják Magyarország adósosztályzatait.
Címlapkép forrása: Pixabay.com.